Hasonló termékek
Kolozsvártól Pécsig, a yaoitól a juhászatig
Néprajzi – kulturális antropológiai tanulmányok két doktori iskolából
Két doktori program fiatal kutatóinak tanulmányait tartja kezében a tisztelt Olvasó. A Pécsi Tudományegyetemen, illetve elődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1991 szeptembere óta folyik rendszeres, szakos néprajzi képzés, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a néprajz szakos képzés az 1990-1991-es tanévtől kezdődően indult, és ugyanezen évtől biztosított a doktori képzés is. Jelen kötet a két műhely konferencia előadásait tartalmazza.
Tiszta sorok
Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról
A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.
Rítus és ünnep az ezredfordulón
A kötet tanulmányai az ezredforduló új társadalmi és kulturális kihívásait követő változásokról, az újonnan formálódó közösségek új ünnepeiről, a hagyományos ünnepi rítusok továbbéléséről, folklórjáról és folklorizmusáról szólnak.
A „Mi” és a „Másik”
Jelen elemzés céljai egyszerűek. Szeretné az olvasót bevezetni abba a jól érthető tudománytörténeti folyamatba, amelynek eredményeként napjainkra az antropológia egy bonyolult transz- és interdiszciplináris jellemvonásokat felvonultató egyetemes tudományterületté fejlődött. Méghozzá olyan tudományterületté, amelynek általános ismerettárgya, a szociokulturális "Másik" (az 'idegen') önmagában is igen sokat tanulmányozott, valamint vitatott jelenség, és nem csak az antropológiában, de a társtudományokban is.
Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete
Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa)
A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.
A Köznép babonái és Balvélekedései ellen való Prédikátziók
Nagybajom 1811–1824
E prédikációk kitűnő forrásai a folklorisztikai kutatásoknak, de jelentősek a köznépi mentalitás történetének alakulását illetően is, mint a debreceni száraz, racionális teológiai szemléletet felváltó felvilágosodott tudományos gondolkodásnak egy kicsit pietista ízű, érzelmesebb változatú prédikációi, amelyek a népi gondolkodás közelébe férkőzve bontakoztatják ki tanításukat és programjukat.
Leírás
A mordvin, vagy saját nevükön, erza és moksa, a magyarral nyelvrokon finnugor nép Oroszországban, a Volga vidékén. Gazdag népköltészetük már századok óta foglalkoztatja a folkloristákat, és a szélesebb magyar olvasóközönség is megismerkedhetett már epikus énekeikkel, siratóikkal, imáikkal fordításokban.
A Masztorava eposz 1994-ben jelent meg erza mordvin nyelven, s most eljött az ideje, hogy magyarul is napvilágot lásson. A fordítás több mint egy évtized munkája. Az eposz megalkotása azonban még ennél is hosszabb időt vett igénybe. Megszületésének előzményei tükrözik a mordvin szellemi élet viharait a kommunizmus ideje alatt, megjelenése pedig, még sugározza azt a jövőbe vetett hitet, amely a peresztrojka idején feltámadt nemzetiségi mozgalmat jellemezte Mordóviában. A mozgalom szervezetének neve is Masztorava volt, mint az eposzé. Masztorava, magyarul Földanya, a régi erza-moksa mitológiában a Földet védő, óvó istenanyának a neve, de jelenti ugyanakkor a Hazát is, a földet, ahol ez a nép él.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Dugántsy Mária, Alekszandr Markovics Saranov |
Megjelenés | 2010 |
Terjedelem | 494 |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 9789638879967 |
Sorozat | A világ eposzai |