Néprajzi – kulturális antropológiai tanulmányok két doktori iskolából

Két doktori program fiatal kutatóinak tanulmányait tartja kezében a tisztelt Olvasó. A Pécsi Tudományegyetemen, illetve elődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1991 szeptembere óta folyik rendszeres, szakos néprajzi képzés, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a néprajz szakos képzés az 1990-1991-es tanévtől kezdődően indult, és ugyanezen évtől biztosított a doktori képzés is. Jelen kötet a két műhely konferencia előadásait tartalmazza.

Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról

 A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.

A ​kötet tanulmányai az ezredforduló új társadalmi és kulturális kihívásait követő változásokról, az újonnan formálódó közösségek új ünnepeiről, a hagyományos ünnepi rítusok továbbéléséről, folklórjáról és folklorizmusáról szólnak.

Jelen elemzés céljai egyszerűek. Szeretné az olvasót bevezetni abba a jól érthető tudománytörténeti folyamatba, amelynek eredményeként napjainkra az antropológia egy bonyolult transz- és interdiszciplináris jellemvonásokat felvonultató egyetemes tudományterületté fejlődött. Méghozzá olyan tudományterületté, amelynek általános ismerettárgya, a szociokulturális "Másik" (az 'idegen') önmagában is igen sokat tanulmányozott, valamint vitatott jelenség, és nem csak az antropológiában, de a társtudományokban is.

Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa)

A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.

Nagybajom 1811–1824

E prédikációk kitűnő forrásai a folklorisztikai kutatásoknak, de jelentősek a köznépi mentalitás történetének alakulását illetően is, mint a debreceni száraz, racionális teológiai szemléletet felváltó felvilágosodott tudományos gondolkodásnak egy kicsit pietista ízű, érzelmesebb változatú prédikációi, amelyek a népi gondolkodás közelébe férkőzve bontakoztatják ki tanításukat és programjukat.