Mercé Rodoreda (1908-1983) a modern katalán irodalom legtöbbet fordított klasszikusa. Bár a Spanyol Polgárháború végétől negyvenhárom éven keresztül száműzetésben élt, és a kötetünkben szereplő két regény Genfben íródott, mindkettőben Barcelona ikonikus helyszínein zajlik a cselekmény: A Diamant tér főhősének tágabb értelemben vett otthona a város talán legkatalánabb negyede, Grácia, A Kaméliás utca Cecíliája pedig a híres sétálóutcára, a Ramblára jár ismerkedni, és nagy álma eljutni a Ramblán található operaházba, a Liceuba.

Skandináv antropocén irodalmi betekintő

„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”

A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit. 

„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenetes és olyan elviselhetetlen."
A Bolgár Kulturális Minisztérium Arany Évszázad-díja,
A Nemzeti Hristo G. Danov-díja, Elias Canetti-díj,
Európai Unió Irodalmi Díj (2014)

Fantasztikus elbeszélések, földön innen, földön túl.

Ábel egy napon arra ébred, hogy talált egy szót: Antaviana, melynek sürgősen jelentést kell keresnie. Burmában van olyan papagáj, amelyik katalánul beszél. Budapestnek egyszázalékos éterrel kevert köménymagolaj-illata van, és valahol a városban létezik egy szűk utca, melyet bábok laknak. Akármikor hazamegyünk, kiderülhet, hogy valaki más lakik ott. Ha jön a világvége, nem érdemes tovább várni a nászéjszakával.

Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.