Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.

 

Az uniós döntéshozatal és jogalkotás, annak intézményei, eljárásai és érdekérvényesítési jelenségei növekvő figyelmet kapnak a hazai felsőoktatásban. Több egyetemen és főiskolán rendszeresen hozzáférhetők olyan kurzusok, melyek ezek elméletével és gyakorlatával igyekeznek megismertetni a hallgatókat, amihez azonban a magyar nyelvű uniós irodalom egyelőre kevés támogatást kínál. 

Ünnepi kötet, tanulmányok Czine Ágnes professzor 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Domokos Andrea, Homicskó Árpád Olivér, Miskolczi-Bodnár Péter, Tóth J. Zoltán

 

The European Union has been struggling with a multilevel poly-crisis, weakening popular support for European integration, over the past more than a decade. Political leaders aim to reverse these dynamics through democratising and politicising the Union in order to bring it closer to citizens. However, this runs counter to a trend of increasing political alienation among the same citizens at the national level.

Tanulmányok, helyzetjelentések, helyzetértékelések, javaslatok.

1918–1981–1989–1995–2001

Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.

(1945 - 1959)

A kötet a második világháború vége és a kubai forradalom győzelme közötti időszakban vizsgálja Magyarország és az egyes latin-amerikai államok külkapcsolatát, és a magyar külpolitikának a térségre vonatkozó, időről időre megfogalmazott általános irányelvei által felvetett problémákat.

Benedict Anderson jelen munkája az első megjelenése óta eltelt csaknem negyedszázad alatt kétségkívül klasszikus művé vált. Nemcsak bekerült a nacionalizmuskutatás kánonjába, de annak napjainkban egyik meghatározó tagja, egyik legtöbbet interpretált és hivatkozott szövege is lett. Ez nemcsak arra a több mint tucatnyi nyelvi kontextusra igaz, ahol a mű fordításban is létezik, hanem az olyanokra is, mint például a magyar, ahol – néhány részlettől eltekintve – eddig nem jelent meg ez az alapmű.