Hasonló termékek
A megtorlás szervezete
A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962-ig
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára alapfeladataihoz tartozik a magyarországi államszocializmus évtizedeiben működött titkosszolgálatok szervezeti rendjét, intézményi struktúráját bemutató forráskiadás, az ezen szervezeteket irányító személyek életrajzi adattárának összeállítása és nyilvánossá tétele. A történeti múltfeltárás keretében a levéltár munkatársai eddig döntően az 1945 után megszervezett politikai rendőrség és az Államvédelmi Hatóság történetét ismertető forráskiadványok, tanulmánykötetek, valamint az 1962 utáni állambiztonsági archontológia elkészítésére koncentráltak.
Trójai faló a Belügyminisztériumban
Az ÁVH szervezete és vezérkara 1953–1956
Kötetünk az 1953 júliusában átalakítani kezdett Belügyminisztérium szervezeti és személyi változásait térképezi fel 1956 októberéig, a forradalom kezdetéig. Nyomon követjük, hogy milyen következményekkel járt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) visszaterelése a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, illetve azt, hogy miként virult tovább az ÁVH a Rákosi- korszak utolsó éveiben (is), eluralva megregulázásra szánt anyaintézményét.
A római katolikus egyház és a nemzetiszocialisták Magyarországon
Két-három emberöltővel ezelőtt még vallási és faji szempontok dominálták az emberek hovatartozását Magyarországon. Az eljárás az újabb generációk számára kissé szokatlannak tűnik, de nem idegen. Gondoljunk például olyan országokra, mint az USA, Nagy-Britannia, Brazília vagy éppenséggel Izrael. A hazai tisztánlátást és a megértést nehezítik az elmúlt évtizedek beidegződései, gyakorlata, a sok-sok sztereotípia és előítélet.
Föld és hatalom
Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult.
Illyés Gyula, a kommunista
Beke Albertnek ebből a könyvéből egy teljesen új Illyés Gyulát ismerünk meg. Éspedig nyugodtan mondhatjuk, hogy az igazit. Eddig ugyanis Illyésről midig úgy írtak és beszéltek, mint egy nagy nemzeti költőről, aki élt és halt a magyarságért és szívén hordta annak sorsát. Beke könyvéből viszont az derül ki, hogy Illyés egy meglehetősen középszerű, kétkulacsos és mindenekelőtt kommunista költő volt. Itthon soha nem árulta el, hogy fiatalkorában belépett a francia kommunista pártba és annak élete végéig tagja is maradt.
Leírás
Jelen kötet írásai többek között arra keresik a választ, hogy mit jelent a magyarságnak Erdély, és miben áll Erdély jelentősége politikai, történeti, kulturális, művelődési és gazdasági értelemben. A bevezető tanulmány mindezen túl azokat a folyamatokat és összefüggéseket igyekszik feltárni, amelyek a középkortól kezdve végül Erdély Romániához csatolásához vezettek.
A történeti bevezető után huszonöt többé-kevésbé ismert erdélyi személyiség 1918 és 1989 között, a kisebbségi lét védelmében, a magyarság megmaradása érdekében megfogalmazott gondolatait tartalmazza a könyv. A szerzők a személyiségek kiválasztásával és gondolataik elemzésével huszonöt ember huszonöt nagyon eltérő értékrendjét és cselekvési irányát, de a kisebbségi társadalomban, a maguk közegeiben mindenképpen véleményformáló személyiségét mutatják be. A politikusok, irodalmárok, publicisták, tudósok, egyetemi tanárok, papok életútjának feldolgozása után az olvasó megtalálja legfontosabb munkáik, és a róluk készült alapvető feldolgozások adatait. Azt követi az írásaikból, gondolataikból összeállított válogatást. Többnyire olyan szövegek, amelyek első alkalommal jelennek meg nyomtatásban, vagy ha korábban ki is adták őket, ma már nagyon nehezen hozzáférhetőek.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 340 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789634147237 |