„Itt nincsen időmérték, itt nem érvényes az esztendő, és tíz év semmi; művésznek lenni azt jelenti: nem számolni és nem méricskélni; érni, mint érik a fa, mely nem sürgeti nedveit és bízvást dacol a tavasz viharával és nem latolgatja, hogy utóbb beköszönt-e a nyár. (...)”

A Fragma tizenhárom történetből áll, melyek mindegyike a nő–férfi viszony sebészeti pontosságú vizsgálata. Történeteinek szereplői olyan alakok, akik a vágy szorításában találják magukat, amely meghatározza, de túl is haladja őket. A történetek a lacani pszichoanalízis igazi miniatúrái, a szexualitás és az erőszak ábrázolásának irodalmi bravúrjai.

A ​Buick Riviera két férfi sorsát meséli el, két boszniai emigránsét, egy moszlimé és egy szerb ortodoxé, akik a Balkán-háború alatt Szarajevóért vívott háborúban egymással szemben harcoltak. Hazájukat elhagyva, most Amerika középső részének egy kihalt, sivatagos országútján futnak egymásba egy fatális éjszakán. Megmagyarázhatatlan erő tereli őket egymás felé, hogy egy teljes napon át próbálja mindkettő mentálisan legyűrni a másikat, és próbálja kideríteni, hogy ki miben bűnös. Ezen az éjszakán életük visszavonhatatlan fordulatot vesz – de végül ugyanúgy nem jutnak közelebb a megoldáshoz, ahogy maga a háború sem.

A „Portás” kisstílű díler és nagydumás hóhányó. Egy évet ült a sitten, hazatért szülővárosába, és igyekszik új életet kezdeni. Lejött a cuccról, sikerül elfogadható melót találnia, kitartóan udvarol a csinos pincérlánynak, Regulának, és szónoki képességeivel még arra is sikerül rábírnia a lányt, hogy jelentsen beteget, és lépjenek le együtt pár hétre Spanyolországba.

Az ​eltérő nézőpontok érvényesítése és megértése a termékeny irodalomtudományi tapasztalatcsere éltető eleme. Az elméleti állásfoglalások, elemzési módszerek és szöveginterpretációk hiteles értékelését nagymértékben elősegíti a folyamatos szakmai párbeszéd. A Párbeszéd-kötetek célja, hogy számaiban egy-egy kiválasztott irodalomtörténeti korszakot, alkotót, művet, teoretikus kérdést tárgyaló tanulmányokat egymás mellé helyezve különböző megközelítési módokat mutasson be. A sorozat első kötetét Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához címmel az ELTE Eötvös Kiadó adta ki.

Firenzében vagyunk, 1966 novemberében. Az emlékezetes, pusztító árvíz napjaiban veszi kezdetét a történet, s talán véletlen, hogy az elbeszélő gyermekhős éppen egyidős az 1961-ben született Valerio Aiollival. Mintha visszautaznánk az időben, a hatvanas évek Olaszországában találjuk magunkat, amely néhány év leforgása alatt szédítő gazdasági és társadalmi változásokat élt meg, melyeknek hétköznapi vetületét az Én és a bátyám dialógusa egy kispolgári család sorsán keresztül ábrázolja: ennek része és következménye a szülők kölcsönös félrelépése, a családi lét egységét válságba sodró építkezési spekuláció, a hirtelen jött jólét, mely egyeseknek ölébe hullott, míg másokat tönkretett.