Hasonló termékek
Ökonómia és ökológia
Tanulmányok az ókori gazdaságtörténet és történeti földrajz köréből
Vér Ádám, assziriológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Vallástudományi Központjának tudományos munkatársa, az Ókor folyóirat szerkesztője. A L'Harmattan Kiadónál legutóbb A megértés mint hivatás. Köszönő kötet Erdélyi Ágnes 70. születésnapjára című könyv társszerkesztője.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.
Hatalmi politika Közép-Európában
Az első világháborúban a Német Birodalom és Ausztria-Magyarország szoros szövetségére épülő elképzelés azonban meghiúsult a német katonai vezetés nyomása miatt. A két monarchia szorosabb együttműködésének végül is gátat szabott az első világháború folytatásáról, illetve a megszállt Lengyelország sorsáról folytatott vitájuk. 1918 nyarán létrejött megállapodásuk pedig már hatástalannak bizonyult.
A pénz története Babilóniában az pénzverés előtt és után
Sorozatunkat nem is kezdhettük volna méltóbban, mint Vargyas Péter akadémiai doktori disszertációjának a közreadásával. A közelmúltban tragikusan elhunyt nemzetközi hírű szerző gazdaságtörténeti kutatásai során az ókori Kelet egészét vetette vizsgálat alá. Első tanulmányaiban Ugarit társadalmának és kereskedelmi rendszerének a kérdéseit fejtegette, majd érdeklődése Babilónia ártörténete felé fordult. Kutatói pályájának utolsó éveiben főként az ókori Kelet pénzhasználata, pénztörténete, a keleti civilizációk gazdasági mentalitásának problémái foglalkoztatták.
Az iszmá'iliták rövid története
Az iszmá’iliták a második legnagyobb sí’ita közösség a muszlim világban. Eredetük több évszázados múltra, az iszlám korai időszakára nyúlik vissza. Napjainkban vallási kisebbségként több mint huszonöt országban, Ázsiában, Afrikában, Európában és Észak-Amerikában élnek szétszórtan. Történetüket a közelmúltig leginkább ellenségeik, a szunnita hitvitázók és a keresztes krónikások tolmácsolásában ismerhettük meg, ez magyarázza, hogy tanításukkal kapcsolatban a középkor óta legendák és tévképzetek sokasága terjedt el.
Leírás
Dokumentumkötetünk a Közel-Kelet jelenkori történetét öleli fel az Ottomán Birodalom összeomlásához vezető s ezzel új korszakot nyitó első világháborútól az izraeli–palesztin békefolyamat 2000–2001-ben bekövetkezett kudarcáig, illetve a térség nagyhatalmi erőterének ezzel egybeeső – az Egyesült Államok regionális túlhatalmát eredményező – átalakulásáig.
A közölt dokumentumok műfajukat tekintve négyfélék. A válogatásban helyet kaptak (1) az államközi rendszer működését elvben legmagasabb szinten szabályozó dokumentumok, a Nemzetek Szövetsége, majd az Egyesült Nemzetek Szervezete különböző szerveinek dokumentumai; (2) a térségben érdekelt, magunknak befolyást követelő és teremtő vagy éppen pozíciót feladó/vesztő nagyhatalmak egymás közötti, illetve a térség országaival megkötött két- és többoldalú szerződései, megállapodásai, s az ezekkel összefüggő jegyzékek, javaslatok, közlemények, jelentések vagy elemzések stb.; (3) a nagyhatalmak illetve a térség államai vezetőinek jelentősebb külpolitikai tárgyú megnyilatkozásai (beszédei, rendeletei, döntései); (4) a régióval kapcsolatos egyéb releváns források.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lugosi Győző (szerk.) |
Megjelenés | 2006 |
Terjedelem | 746 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789639683264 |