Egy fiatal apáca szerelmes lesz, elhagyja kolostorát, mély bűnbe esik. Amikor évek múlva visszatér, megérti, hogy távollétében csoda történt - ez a Mária-legenda a középkor óta Európa-szerte ismert. A tizennegyedik századi flamand Beatrijs-be beleépültek az udvari szerelem elemei, a forrásokból az ismeretlen szerző mesterien kidolgozott, lélektanilag is hiteles történetet formált.

 Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete

A könyv a Bibliotheca Corvina sorsát követi úgy, hogy bemutatja, hogy az miként alakult küldetéssé és vált végzetté ebben a történetben.

Hadewijch ​a 13. században élt, valószínűleg Antwerpen környékén. Egy misztikus női kör – begina közösség – mestere volt. A beginák egy 12. századi, Németalföldön indult vallásos mozgalom tagjai voltak, közösségekben éltek, de nem köteleződtek el örök fogadalommal az apostoli életre. Hadewijch tanítványai, követői számára jegyezte le látomásait, leveleit és verseit. Nemesi származású nő lehetett, anyanyelvén írt, jól tudott latinul és franciául, és behatóan ismerte kora irodalmát és zenéjét. Ő a holland/flamand nyelvű irodalom első név szerint ismert szerzője.

Milyen lehetett valójában az a Marcus Tullius Cicero, aki a mai napig meghatározó alakja Róma történetének? Ennyi évszázad távlatából nehéz lenne a kérdésre válaszolni. Megőrzött leveleinél talán semmi sem nyújthat hűségesebb képet arról, miként élte meg sikereit és kudarcait.

A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak. 

A kötet első felében sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény olvasható, míg második felében a hozzájuk kapcsolódó jegyzetek.

Jonathan Garfinkel önéletrajzi regénye sokszor kacagtató, sokszor felkavaró és mindvégig lebilincselő vallomás szerelemről, cionizmusról, a zsidópalesztin konfliktusról és az együttélés lehetőségéről.