Hasonló termékek
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Az öneszmélés fenomenológiája
A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában
Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.
A mágus
Dagmara, a Berlinben élő lengyel tévés újságírónő lassan a pályája csúcsára ér, de egyszer csak visszatérnek a múlt kísértetei. Hiába illeszkedett már be annyira, hogy inkább Varsóban mozog idegenként, hirtelen megint kínozni kezdi a kamaszkorban elszenvedett identitásválsága.
A regény 2015-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.
A folyók városa
Jesús Moncada (1941–2005) a szülővárosát, az Ebró-parti bányászvárost örökíti meg e könyv, fő műve lapjain. A városka 1971-ben tűnt el egy hatalmas víztározó hullámai alatt, a Franco-féle modernizációs törekvések eredményeképp. A bányászok, hajósok és hajóépítők azonban foggal-körömmel harcoltak a megmaradás jogáért, a város közössége nem vállalta, hogy sorsa a szétszórattatás legyen. Annyit sikerült elérniük, hogy az ezeréves múltú régi település helyett a vízierőmű-vállalat kárpótlásképpen felépített egy másikat, ahová a régi városból száműzöttek átköltözhettek, s ha otthonaikat nem is, de közösségüket megőrizhették.
Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll.
A múltkereskedő
„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent
Köd
A Köd szerelmi története, a vágyakozás, álmodozás, megcsalás és megcsalatás története éppen úgy tartogat meglepetéseket, mint a regény szerkezete a Don Quijotéra jellemző betétnovellákkal, a számos elő- és utószóval, amelyből egyet - igencsak szokatlanul - a regény egyik szereplője írt, vagy az a fejezet, amelyben a főhős, az író képzelt alakja, találkozik és vitatkozik életről és halálról az őt megalkotó szerzővel.
Leírás
A „Portás” kisstílű díler és nagydumás hóhányó. Egy évet ült a sitten, hazatért szülővárosába, és igyekszik új életet kezdeni. Lejött a cuccról, sikerül elfogadható melót találnia, kitartóan udvarol a csinos pincérlánynak, Regulának, és szónoki képességeivel még arra is sikerül rábírnia a lányt, hogy jelentsen beteget, és lépjenek le együtt pár hétre Spanyolországba.
Már-már teljes az idill, amikor főhősünket egyszer csak utoléri a múlt, és minden felborul körülötte.
„A siker nem viseli el az emlékezetet. És senki semmire nem akar visszaemlékezni, mert mind a sok optimista és próféta, meg a sok ökör a tévében meg a képes magazinok ügyeletes maszlagosztogatói, az egész bagázs együttvéve mind csak azt hajtogatja, hogy előre kell nézni. Kitöröd a lábadat. Rá se ránts, haver, te csak nézz előre! Kirúgnak a munkahelyedről. Rá se ránts, te csak nézz előre! Csődbe mész. Rá se ránts, te csak nézz előre! Rákos vagy. Nézz előre! De bocseszka, hová is nézzek én pontosan?”
Pedro Lenz (1965) a svájci Bernben született gyárigazgató apa és spanyol származású anya gyermekeként, és a mai svájci irodalom egyik legnépszerűbb sztárja. A virtuóz felolvasóperformer berni dialektusban írt szövegei mindennapi témákról, a mai emberek örömeiről és bánatairól, gondjairól és reményeiről szólnak. Pedro Lenz az egyszerre zárkózott és világpolgári Svájc szülötte, a „Portás” élettörténetének szentelt kisregényét számos díjjal tüntették ki, a belőle készült film pedig négy kategóriában is elnyerte a Svájci Filmdíjat.
Adamik Lajos 1958-ban született Budapesten, ma is itt él. Az ELTE orosz, német és nyelvészet szakán tanult, néhány évig kiadói lektorként dolgozott. A 90-es évek közepe óta szabadúszó műfordító. Egyebek közt Eckhart mester, Paracelsus, a Grimm testvérek, Adalbert Stifter, Arno Schmidt és Thomas Bernhard műveinek tolmácsolója. Legutóbbi fordítása a L’Harmattan Kiadónál 2013-ban jelent meg (Arno Camenisch: Az utolsó cseppig. Valahol Európában sorozat).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lenz Pedro |
Megjelenés | 2014 |
Terjedelem | 160 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
Fordította | Adamik Lajos |
ISBN | 9789632368948 |