Hasonló termékek
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll.
A múltkereskedő
„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent
Köd
A Köd szerelmi története, a vágyakozás, álmodozás, megcsalás és megcsalatás története éppen úgy tartogat meglepetéseket, mint a regény szerkezete a Don Quijotéra jellemző betétnovellákkal, a számos elő- és utószóval, amelyből egyet - igencsak szokatlanul - a regény egyik szereplője írt, vagy az a fejezet, amelyben a főhős, az író képzelt alakja, találkozik és vitatkozik életről és halálról az őt megalkotó szerzővel.
Elképzelt közösségek
Benedict Anderson jelen munkája az első megjelenése óta eltelt csaknem negyedszázad alatt kétségkívül klasszikus művé vált. Nemcsak bekerült a nacionalizmuskutatás kánonjába, de annak napjainkban egyik meghatározó tagja, egyik legtöbbet interpretált és hivatkozott szövege is lett. Ez nemcsak arra a több mint tucatnyi nyelvi kontextusra igaz, ahol a mű fordításban is létezik, hanem az olyanokra is, mint például a magyar, ahol – néhány részlettől eltekintve – eddig nem jelent meg ez az alapmű.
Hercegkisasszony
A regényben feltűnő történet egyszerűen összefoglalható: Taaniel és Anna Észtországból Németországba utazva Lengyelországban elgázol egy embert. A baleset után betuszkolják a holttestet a kocsi hátsó ülésére, majd egy kifosztott templomba teszik. Utazásuk alatt végig próbálják eltakarni a vérnyomokat a hátsó ülésen. Németországban egy panzióban szállnak meg, megismerkednek Alekszandr-ral és Marfával. Taaniel elhagyja Annát. A regény a kakukkszón elmélkedő Anna gondolataival zárul.
Regény, 1987
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit.
Leírás
A „Portás” kisstílű díler és nagydumás hóhányó. Egy évet ült a sitten, hazatért szülővárosába, és igyekszik új életet kezdeni. Lejött a cuccról, sikerül elfogadható melót találnia, kitartóan udvarol a csinos pincérlánynak, Regulának, és szónoki képességeivel még arra is sikerül rábírnia a lányt, hogy jelentsen beteget, és lépjenek le együtt pár hétre Spanyolországba.
Már-már teljes az idill, amikor főhősünket egyszer csak utoléri a múlt, és minden felborul körülötte.
„A siker nem viseli el az emlékezetet. És senki semmire nem akar visszaemlékezni, mert mind a sok optimista és próféta, meg a sok ökör a tévében meg a képes magazinok ügyeletes maszlagosztogatói, az egész bagázs együttvéve mind csak azt hajtogatja, hogy előre kell nézni. Kitöröd a lábadat. Rá se ránts, haver, te csak nézz előre! Kirúgnak a munkahelyedről. Rá se ránts, te csak nézz előre! Csődbe mész. Rá se ránts, te csak nézz előre! Rákos vagy. Nézz előre! De bocseszka, hová is nézzek én pontosan?”
Pedro Lenz (1965) a svájci Bernben született gyárigazgató apa és spanyol származású anya gyermekeként, és a mai svájci irodalom egyik legnépszerűbb sztárja. A virtuóz felolvasóperformer berni dialektusban írt szövegei mindennapi témákról, a mai emberek örömeiről és bánatairól, gondjairól és reményeiről szólnak. Pedro Lenz az egyszerre zárkózott és világpolgári Svájc szülötte, a „Portás” élettörténetének szentelt kisregényét számos díjjal tüntették ki, a belőle készült film pedig négy kategóriában is elnyerte a Svájci Filmdíjat.
Adamik Lajos 1958-ban született Budapesten, ma is itt él. Az ELTE orosz, német és nyelvészet szakán tanult, néhány évig kiadói lektorként dolgozott. A 90-es évek közepe óta szabadúszó műfordító. Egyebek közt Eckhart mester, Paracelsus, a Grimm testvérek, Adalbert Stifter, Arno Schmidt és Thomas Bernhard műveinek tolmácsolója. Legutóbbi fordítása a L’Harmattan Kiadónál 2013-ban jelent meg (Arno Camenisch: Az utolsó cseppig. Valahol Európában sorozat).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lenz Pedro |
Megjelenés | 2014 |
Terjedelem | 160 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
Fordította | Adamik Lajos |
ISBN | 9789632368948 |