A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara neveléstudománnyal foglalkozó kutatóinak írásait tartalmazza. Bemutatja, mely témák inspirálják és mozgatják e szakmai közösséget, milyen diskurzusokban vesznek részt, hol tart ma a hazai neveléstudomány egyik meghatározó szellemi műhelye. 

Minek köszönhető, hogy mára olyan törékenyek lettek a kapcsolataink, mint az ostya? Miért érezzük önmagunk körül a szolidaritás hiányát, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebbet érünk, egyre kevésbé vagyunk fontosak? Vajon tényleg egy pillanat alatt a semmibe zuhanhatunk? Miért van az, hogy miközben rendkívül büszkék vagyunk önállóságunkra és teljesítményünkre, rettegünk a magánytól, a megsemmisüléstől, a kisemmizéstől és további neurózisok tömkelegét produkáljuk?

A „más elmék” néven ismert filozófiai probléma régóta – legalábbis Descartes óta – a filozófia egyik állandó, újból és újból visszatérő témája. Mint minden átfogó filozófiai probléma esetében, a más elmékkel kapcsolatban is számos különböző aspektusból megfogalmazott kérdés vethető föl. Kötetünk ennek megfelelően tartalmaz mind történeti, mind tematikus tanulmányokat. Ez utóbbiak között olvashatók elmefilozófiai és ismeretelméleti írások; az utolsó négy tanulmány pedig a kortárs pszichológia eredményei felől vizsgálja a más elmék problematikát.

A kötet valamennyi tanulmánya az egyén, a család és a közösségek összefüggésrendszerét közelíti meg, ezzel kapcsolatban fogalmaz meg szempontokat, nyújt fogódzókat, támpontokat – Komlósi Piroska munkásságához kapcsolódva, életmûve elõtt tisztelegve.

A kötet szerzői Magda kollégái és tanítványai, akik tanulmányaikkal a tiszteleten túl a pszichológiai tanácsadás hazai jelenét és múltját igyekeznek megörökíteni. A kötet hasznosan forgatható úgy a történeti vonatkozások iránt érdeklődő mint a pszichológiai tanácsadás jelen szakmai kérdéseiben tájékozódni vágyó olvasók számára is.

Nem ritkán tapasztaljuk, hogy egy válás után a szülők - többé vagy kevésbé tudatosan - megpróbálják egymás ellen fordítani a közös gyermeket vagy gyermekeket. Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt. De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben? Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?