Hírek

Konferencia

2025. 09. 26. 12:03:06

Supporting the Transition to Open Access | Poster Presented in OASPA 2025 Conference

We had the honor of presenting in the conference of the Open Access Scholarly Publishing Association (OASPA) entitled Embracing the Complexity – how do we get to 100% OA? in Leuven, 22-24 September 2025. We introduced our OA book publishing activity and the initial results of our research and development project, which we launched in 2024. The following article is an enhanced and edited version of the presentation that was held during the first Poster Lightning Talks Session of the Conference on 22 September.

2023. 07. 05. 08:33:30

L’Harmattan Open Access a Springer Nature mellett

2023. július 5. és 7. között kerül megrendezésre az európai kutatókönyvtárak éves konferenciája, melynek helyszíne ezúttal Budapest, házigazdája pedig az MTA Könyvtár és Információs Központ.

Fő helyszín: Central European University, 1051 Budapest, Nádor u. 15.
Részletes program: liberconference.eu

Legfrissebb Posztok

„nem a városba’ kell nap mint nap végighallgatni, amit végig kell”

Szociológiai kutatás jelent meg a magyarországi vidék dzsentrifikációjáról

Egyre többek számára válik jelentéktelenné, merre tartózkodnak épp a nagyvilágban: bárkivel folyamatos, élő kapcsolatot tarthatunk fent, bármilyen számunkra fontos dologról értesülhetünk, és persze tetszőlegesen dolgozhatunk és költekezhetünk is. Miért társul mégis különös hírérték ahhoz, ha valaki elköltözik? Mi a jelentősége a lakóhely megválasztásának? Mi történik a különböző fizikai terekben, ahol érzékelhetően eltérő társadalmi helyzetben lévő emberek találkoznak? Tomay Kyra kötetének visszatérő kérdései ezek – szociológiai kutatása a magyarországi vidék közelmúltbéli dzsentrifikációjában leginkább érintett térségekben végez jelentős feltáró munkát.

Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról

A színház mérhető emberi folyamat – erről beszélgetünk Simon Balázs rendezővel, akinek kutatásai úttörő technológiai eszközökkel közelítenek ahhoz a kérdéshez, amelyet a színház hosszú ideig többnyire az „ösztön”, a „tehetség” vagy a „titok” nyelvén írt le: mitől működik egy előadás? Mi történik a néző figyelmével, testével, légzésével, idegrendszeri és érzelmi válaszaival akkor, amikor a színpad valóban hatni kezd? Mit mutatnak meg a mérések, amelyek először tesznek képessé bennünket arra, hogy a színházi jelenlétet, a bevonódást és az összehangolódást ne pusztán értelmezzük, hanem bizonyos értelemben vizsgáljuk is? És továbbgondolva: mit jelenthez mindez például a sportpszichológia területén?

Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről

Augusztusi láz. Így nevezzük az első világháborús hadüzeneteket követő elsöprő lelkesedést – amely egész Európában szinte minden olyan hangot elfojtott, amely kételyt fogalmazott meg. De hogyan fogadta, és főként: hogyan készítette elő az értelmiség az első világháborút? Ezt a kérdést vizsgálja Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója. Mint tőle megtudjuk, a látszólagos egyöntetűség mögött mélyreható különbségek is vannak: Kosztolányi Dezső rettegett a behívótól, miközben lelkes fordításokkal támogatta az első világháborút, Bauer Ervin gyűlölte a háborút, de szinte végig a fronton szolgált, de Csáth Géza, Balázs Béla, Kaffka Margit és Ritoók Emma is mindannyian a maguk módján viszonyultak az első világégést kísérő összeurópai pszichózishoz. Életük egyszerre példa, tanulságtétel, megrázó és lebilincselő kalandregény.

Hamis próféták és angyalok – Szabó Gáborral a Krasznahorkai-univerzumról

Szabó Gábor irodalomtörténész szellemesen és a filozófiai kérdések iránt is nyitottan közelít Krasznahorkaihoz. Nemcsak értő olvasó és elmélyült kutató, hanem kiváló társalgó is. A kilencvenes évek közepén, kollégiumi szobájában a Balaton és a Trabant együttesek zenéjét, Víg Mihály dalait hallgatva olvasta Krasznahorkai első regényét, és azok közé tartozik, akik nemcsak a hatása alá kerültek, de igyekeznek a megfejtés ábrándjáról sem lemondani.

„A lélek számára ismerős”. Tanulmánykötet a köztes létről

„Egyszerre szakma és líra”: Árkovits Amaryl pszichiáter és Varga S. Katalin pszichoterapeuta így jellemezte a szerkesztésükben tavaly megjelent kötet, A terápiás kapcsolat szövegeinek műfaját. A szerkesztőpáros Határhelyzetek világa című, friss kötetében az egymás mellé helyezett tanulmányok szintén sajátosan bensőséges gondolati világot nyitnak meg – ezúttal egy illékony, ám termékeny állapot: az átmeneti helyzetek katalógusát tárják elénk.

További hírek