Hasonló termékek
A történelem peremén
Jelen kötet tanulmányai egy olyan kísérlet részei, amelynek célja, hogy új formában ugyan, de mégis visszanyúljon a magyar történetírás 19. századi gyökereihez, amikor az nem pusztán szakma vagy tudomány, hanem – a maga formálódó módszereivel és technikáival együtt – kedvtelés is volt. Sokoldalúságának köszönhetően megfér ebben a könyvben a művelődéstörténeti, búvárrégészeti, életmódtörténeti kutatás, vagy éppen a szintézisteremtő igényű esszé, tanulmány is.
A Párt belügye
A politikai rendőrség és az MSZMP a korai Kádár-korszakban (1956–1962)
A könyv egy eddig szinte még teljesen feltáratlan területet, az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolatát szabályozó formális viszonyrendszert dolgozza fel az 1956-os forradalom leverését követő időszaktól 1962-ig. A politikai rendőrség és az állampárt sajátos kapcsolatának eddig nem szentelt a történetírás különös figyelmet, a szocialista berendezkedés hatalmi rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a politikai rendőrség és az állampárt kapcsolatára, eleddig kevéssé gyarapította a korszak szakirodalmát.
A bűn nyomában
A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914
A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.
Döntéshozók
Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
„Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vehető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését."
Gabonakereskedelem Magyarországon a 19. század első felében
A 19. század második fele látványos magyarországi modernizációja archimédeszi pontjának a század első felében kiépülő üzemszerű mezőgazdaság és a rá épülő terménykereskedelem bizonyult. Ezen belül is kiemelkedő szerepet játszott a gabona, amely az agrárium legfontosabb produktuma volt. Jelentőségével történészek generációi is tisztában voltak, mint azt az exportjáról és az árak alakulásáról szóló munkák is tanúsítják.
1956 - a szabadság narratívái
A kötet, melyet a kedves Olvasó kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek az 1956-os forradalom és szabadságharc modern és forrásokon alapuló értelmezéséhez igyekeznek új szempontokkal hozzájárulni. A könyv lapjain két 2016 őszén megrendezett székesfehérvári konferencia anyagát örökítették meg a szerzők.
Leírás
A hajdani főváros, Buda felszabadítására egész Európából érkeztek seregek, a visszafoglalás hírére a kontinens nagyvárosaiban nagy ünnepségeket rendeztek. A híradások, toborzók hatására útnak induló telepesek nem sejtették, hogy új lakhelyük nem több füstölgő romhalmaznál. Az uralkodó szándékának megfelelően a városvezetés és a céhek a német ajkú katolikus többség kezébe kerültek, a betelepedő magyarokat nem látták szívesen, a Várban eleinte nem is szerezhettek ingatlant. A kezdetben néhány száz fős település a 18. század elejére igazi multikulturális várossá fejlődött: egymás mellett éltek a németek, az itáliaiak, a magyarok, a tabáni ortodoxok, az örményeket is magukba foglaló katolikus rácok, a különféle balkáni népek és a zsidók színes csoportjai. A könyv a természeti és az épített környezet megrajzolásán túl bevezeti az olvasót a házakba, kunyhókba, ahol bepillantást kaphat a lakók mindennapi életébe: milyen volt az otthonuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, mit vásároltak a boltokban, hogyan ünnepeltek vagy választottak párt maguknak, milyen babonaságokban hittek, miként próbálták meg leküzdeni a korszak rémét, a pestist, vagy túlélni a háborús időket. A hagyományos közigazgatási szemléleten túllépve, mikrotörténeti példák sokaságának segítségével szinte megelevenedik az egykori Buda. Személyes ismeretségbe kerülhetünk a hajdan élt családokkal és olyan személyekkel, mint don Thomaso Raspassani, a magát itáliainak kiadó albán szabadságharcos pap, a mohamedánból katolikussá lett török-arab Pergassi kapitány, Johann Erhard Multz, az alamizsnán élő jogi doktor, a felesége által gondnokság alá helyeztetett Johann Georg Unger tanácsos, a megrögzött bigámista Gall mészáros, az erőszakoskodó természetű Wilhelm Leistner hóhér vagy a férje által kitartóan üldözött Rost bognárné.
A Kőhalomból (fő)város című kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt város újjászületését, közösséggé kovácsolódását követi nyomon.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Géra Eleonóra |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 472 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9786155436000 |