Hasonló termékek
Az én molekulám
Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek beavatkozásokat.
A gyermek jogainak érvényesülése az igazságszolgáltatásban
Az elveszejtett alkotmány
Rossz a közérzete? Fáj a feje és gyenge? A fél gyógyszeres fiókot kiürítette, bekapkodott minden létező immunerősítőt és fájdalomcsillapítót? Nem itt kell kezdeni! Először tudja meg, mi a baj okozója, aztán jöhetnek a pirulák. E kötet végre felállította a dianózist, most már "csak" néhány jó orvosra és receptre lenne szükségünk...
Kálmán Olga, (újságíró, ATV)
Gazdasági jog
Az elmúlt, alig két évtized alatt hihetetlen változások zajlottak le a jog, elsősorban a a gazdasági jog területén. A korábban csak a háttérben, alapvetően az állam kontrollja alatt működő állami vállalatok közötti kapcsolatokat felváltották a valóságos piacgazdaságot rendező jogszabályok, amelyek sok esetben alig voltak képesek követni a változásokat.
Alkotmányjog – emberi jogok – globalizáció
Az alkotmányos eszmék migrációja
Ez a munka azt a kérdést vizsgálja, hogy az alkotmányosság, az emberi jogok nemzetközileg egyre inkább elfogadottnak mondható globális elvei hogyan képesek befolyásolni a még mindig szuverénnek tekintett állami cselekvést. Az emberi jogok nemzetközi szabályozása azért kiemelkedően fontos a téma szempontjából, mert az szinte definíciószerűen a nemzeti alkotmányjog szuverenitásának korlátozására épül, közös alkotmányos eszmék érvényesítése érdekében.
Az egyenlőség felé
A hátrányos megkülönböztetés tilalma és a támogató intézkedések
Ez a könyv bemutatja, hogy az emberi jogokat elismerő demokráciákban a hátrányos megkülönböztetés nem lehet része a szabadságnak. A modern alkotmányos államnak egyenlő bánásmódban kell részesítenie a polgárait, és javítania kell az indokolatlan hátrányos megkülönböztetést elszenvedők esélyeit. A roma diákok iskoláztatását, a fogyatékkal élők munkához jutását, a nők gazdasági és politikai szerepvállalását segítő intézkedések igazságosak, ha olyan előnyök ellensúlyozására irányulnak, melyeket morális értelemben senki nem érdemelt ki.
Leírás
Könyvünk részletesen tárgyalja a kulturális terület és a kommunikáció – 2006 augusztusában hatályos – jogi szabályozását és intézményrendszerét, lehetőséget adva ezáltal a hallgatóknak és a téma iránt érdeklődőknek arra, hogy minden szükséges információhoz hozzájussanak, amit másképpen csak igen nagy mennyiségű és nehezen olvasható joganyag alapján tudnának megismerni.
A kulturális jog keretében a szerző a kulturális igazgatáshoz, vagyis a kultúra hagyományos ágaihoz (művészetek, audiovizuális ügyek, közművelődés, közgyűjtemények, levéltárak, örökségvédelem) kapcsolódó jogi normákat és szabályrendszert ismerteti. Mindezeken túl, a kötet körbejárja a kulturális tevékenységek finanszírozási és közteherviselési szabályait, és összefoglalja a szerzői jog alapjait, amelyek a művészeti élet szempontjából meghatározó jelentőségűek. A kommunikáció jogi szabályozását a következő felépítésben tárgyalja a kötet: sajtójog, hírügynökségi tevékenység, reklámjog, médiajog és „internetjog”. Ez utóbbi a domain-nevek rendszerét, internet-szolgáltatók felelősségét, elektronikus aláírást, elektronikus kereskedelmet, elektronikus információszabadságot és elektronikus ügyintézést foglalja magában.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kiss Zoltán |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 361 oldal |
| ISBN | 963 9683 35 3 |