A könyv azt vizsgálja, hogy milyen módon és milyen eredménnyel igyekszünk megismerni a politikumot. Nem módszertani eljárásokat rendszerez, hanem a megismerési praxisok elemzése alapján a politikai ismerettan alapkérdéseit teszi fel négy nagyobb egységre tagolva. Az első rész bemutatja azokat a szemléletmódokat, amelyek a politika megismerésében alapvető szerepet játszanak; a politika és a politológia tényeinek különbségét, a politikatudományi általánosítás lehetőségeit, az igaz ismeret különböző nézőpontjait.

A Politikai Helyzetképet alapvetően mindenkinek ajánljuk, mert könnyű és olvasmányos, bármikor letehető és felvehető. Ugyanúgy különösen ajánlom a hétköznapi élet ügyei után érdeklődőknek, a politika csinálóinak, elemzőinek, a média szakembereinek és a tanuló diákoknak. Mindenkinek hasznos, aki szeret olvasni és felelősséget érez a közért!

A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milo¹eviæ rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különbözők diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.

E kötetben korábbi, 2012-es nagy sikerű tanulmányának újraközlése mellett – Vázlat a második Orbán-kormány konfliktusainak megértéséhez – alapos elemzés után kísérli meg a válaszadást arra a kérdésre, hogy 2015-re illiberálissá vált-e a magyar demokrácia, s az Orbán-rendszerrel egy modern abszolút hatalom épült-e ki Magyarországon?!