Hasonló termékek
Ahol egykor jártunk
„Az élet közepén állunk, a jelen szűrőjén eresztjük át a múltat jövőbeli felhasználásra...”
Északi Tanács Irodalmi Díj (2014), Finlandia-díj
Kisgalamb és Cecília
Mercé Rodoreda (1908-1983) a modern katalán irodalom legtöbbet fordított klasszikusa. Bár a Spanyol Polgárháború végétől negyvenhárom éven keresztül száműzetésben élt, és a kötetünkben szereplő két regény Genfben íródott, mindkettőben Barcelona ikonikus helyszínein zajlik a cselekmény: A Diamant tér főhősének tágabb értelemben vett otthona a város talán legkatalánabb negyede, Grácia, A Kaméliás utca Cecíliája pedig a híres sétálóutcára, a Ramblára jár ismerkedni, és nagy álma eljutni a Ramblán található operaházba, a Liceuba.
Megfeledkezve a világról magnóliavirágzáskor
Skandináv antropocén irodalmi betekintő
Regény, 1987
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit.
Antantmisszió
Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.
Antaviana
Fantasztikus elbeszélések, földön innen, földön túl.
Ábel egy napon arra ébred, hogy talált egy szót: Antaviana, melynek sürgősen jelentést kell keresnie. Burmában van olyan papagáj, amelyik katalánul beszél. Budapestnek egyszázalékos éterrel kevert köménymagolaj-illata van, és valahol a városban létezik egy szűk utca, melyet bábok laknak. Akármikor hazamegyünk, kiderülhet, hogy valaki más lakik ott. Ha jön a világvége, nem érdemes tovább várni a nászéjszakával.
Leírás
A horvát irodalom egyik legrangosabb kortárs alkotójának regényében egy népes dubrovniki család tragikus 20. századi történetét követhetjük nyomon. A sokszínű etnikai közegben játszódó, teljes női és férfi sorsokat kibontó novellaszerű történeteket olvasva elénk tárul az „ex-Jugoszláviák” történelmének széles panorámája. A fordítva számozott fejezetekben több mint száz évet lépdelünk vissza az időben a délszláv háborútól a Tito-korszakon és két világháborún át a Monarchia annektálta Bosznia és Hercegovina időszakáig, emblematikus helyszínek során át: rendőrségi irattárban és kihallgatószobában, kórházban, elmegyógyintézetben, vesztőhelyen, sorsok mindegyre szűkülő tereiben.
Jergović fejezetről fejezetre képes meglepni olvasóit: hol egy korszak vagy színhely életvilágának és sűrű atmoszférájának megteremtésével, hol egy csoportlélektani miniesszével vagy a történetírás margójára szorult jelenségek regényvilágba emelésével, hol ellentmondásos élethelyzetek és zűrzavaros történelmi szituációk tükrözésével, a nyelvi stílusárnyalatok gazdagságával – és legfőképpen áradó mesélőkedvével.
MILJENKO JERGOVIĆ (1966) horvát anyanyelvűként Szarajevóban született, és 1993 óta Zágrábban él. Évtizedes irodalmi és közéleti jelenléte mára az európai irodalom legnagyobb alakjai közé emelte. Számtalan hazai és nemzetközi irodalmi díj birtokosa, a Diófa-házikó című regényéért egyebek mellett megkapta a Jutarnij list legjobb regénynek járó díját, valamint Bosznia és Hercegovina Írószövetségének díját. Művei kapcsán kritikusai kiemelik áradó történetmondását, atmoszférateremtő képességét, prózájának líraiságát és azt a különös adottságot, mellyel képes megeleveníteni és átélhetővé tenni a történelem színterének eseményeit.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Miljenko Jergovic |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 548 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789634143192 |
| Fordító | Csordás Gábor |
| Sorozat | Valahol Európában |