Honnan ismerszik meg az igazi erdélyi? Ez nem egy vicc kezdete, hanem Béres Andrással folytatott évtizedes beszélgetésünk esszenciája. Aki igazi erdélyi, mindig tudja, hogy egy felidézett esemény milyen nyelvi közegben történt meg. Aki nem igazi erdélyi, annak el kell magyarázni, mikor szól magyarul, mikor románul a történet. Tíz éven át a legtöbbet feltett kérdésünk az volt Béres Andrásnak, hogy "milyen nyelven mondtátok? Milyen nyelven beszéltetek?"

„A könyv megtéveszt és irányt mutat, mélyre visz és magasra, mindent betöltő örökös hermészi játéktér, hisz minden könyv egy másik is, és a másik megint egy másik: a teknősön hárfázó Hermész csintalanságsorozata.Ez az utazás kimozdítottság a mindennapokból, lehetőség a „minden megtörténhet”-re, kitettség az ismeretlennek, az ismeretlenbe:az olvasás könyvutazás, az olvasó utazó, a könyv a szerzőtől elvált pszychopompos Hermész tisztét és szerepét veszi át. Hermész a könyvben visz üzenetet, mely az isteni szó értelme és értelmezendője is.”

Horváth János életregénye

"A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek a harmadik emeleti cellámba, mert nemhogy járni, lábra állni sem tudtam..."

Lénárd Sándor, a magyar születésű legendás író, orvos, műfordító nevét sokan ismerik. Két világháborún átívelő kalandos élete Magyarországról Bécsbe, Rómába, majd a brazíliai őserdő szélére vetette. Egyik levelében Karinthy Ferenc így udvarol neki: nagy ember vagy, méltó mind az irodalmi, mind az orvosi Nobel díjra, latinul pedig jobban tudsz, mint Vergilius és Boethius együtt.

A magyarság híres állatszeretetéről, állattenyésztési hagyományairól. A Kárpát-medence igen sok állatfajta kinemesítésének helye, s e fajták közül nem egy világszerte jól ismert, ám vannak közöttük méltánytalanul elfeledettek is. Ilyen egyetlen őshonos magyar nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl, melyről 75 éve nem jelent meg könyv - három generáció adósságát igyekszik törleszteni e mű. Az utóbbi években a tenyésztők mellett a magyar állam is igen sokat tett nemzeti nyúlfajtánk megőrzése érdekében, de még számtalan kihívás áll előttünk, hogy az elkövetkező generációk számára fennmaradhasson ez az eleven örökségünk.

A kötet három része betekintést ad Bolyai Farkas fél évszázados kemenceépítő tevékenységébe. Ezt követően feltárja Bolyai Farkas kemencékkel kapcsolatos tekintélyes mennyiségű iratának hihetetlen történetét, végül közreadja a kibetűzött, értékelt, száz oldalnál is nagyobb terjedelmű hőtani kéziratot.