A kötet három tanulmánya három eltérő nézőpontból, de azonos irányultsággal közelíti meg a keresztény erkölcs alapelveinek sokat vitatott kérdését. Heinz Schürmann írása azt vizsgálja, mennyiben tekinthetők kötelező érvényűnek az újszövetségi, elsősorban is a Pál apostol által kifejtett erkölcsi intések. Joseph Ratzinger a kereszténység lényegét a helyes tanítással illetve a helyes életgyakorlattal azonosító megközelítések feszültségének terében a hit és az erkölcs normatív szabályozásának kérdését vizsgálja. Hans Urs von Balthasar kilenc átfogó szempont bemutatásával a keresztény etika egészét vázolja fel: az újszövetségi kinyilatkoztatásban megvalósuló beteljesedés elemzésén kívül kitér a keresztény erkölcs nem-keresztény előfeltételeire és a kereszténység "utáni" antropológiai etika problémáira.

A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

A politika által természetellenessé és eszközzé vált sport lehet-e a béke és a társadalmi és politikai integráció eszköze Európában?

2014. március 21-22-én a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland úr fővédnöksége alatt rendezik „A sport, a politika és a történelem” című nemzetközi konferenciát.

Jean-Georges Noverre elsõként értelmezte a balettet a színházmûvészet sajátos mûfajaként. Elméleti fõmûve, a Levelek mégsem csupán páratlan kordokumentum, hanem a XXI. században is változatlanul érvényes mûvészeti kérdések tárháza, mert olyan alapvetõ esztétikai és gyakorlati kérdéseket vizsgál, amelyek semmit sem veszítettek idõszerûségükbõl: egyenrangú-e a tánc a többi mûvészettel; alkalmas-e és hogyan történetek elmesélésére; mibõl áll valójában a táncos mûvészete?

A kötetben bemutatásra kerülő kutatás célja a droghasználat, elsősorban az illegális drogok használatának hátterében megbúvó néhány személyiségpszichológiai és családi tényező feltárása, elemzése volt. A kutatás során elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi a droghasználat funkciója a személy életében. Ezen kérdés megválaszolásakor, nem titkoltan, éltem azzal az előfeltevéssel, hogy amennyiben a droghasználatot értékmentes jelenségként próbáljuk értelmezni, akkor felfedezhetjük annak logikáját, racionalitását.

Riportműsor a Kossuth Rádióban

A kötet a Kossuth Rádió egyik legkedveltebb riportműsorában elhangzott interjúkból nyújt válogatást. Farkas Erika és stábja szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el hallgatóit, az Állatorvosi Egyetemtől kezdve, a kecskeméti anya-gyermek börtönön át, Szent Márton Hegyéig. Az interjúk varázsa, átütő ereje minden bizonnyal abban rejlik, hogy a hallgatóknak, illetve a kötet olvasóinak a beszélgetéseket olvasva sikerül valamit a hely szelleméből is megérezniük.