A cigányság kultúrájának szépsége és eredetisége, cigány és nem-cigány együttélésének kölcsönösen gazdagító hatása plasztikusan mutatkozik meg az irodalom és a képzőművészet egymást inspiráló párhuzamosságában. A mese műfajának eszközei és fordulatai által szőtt cselekmény arra készteti az olvasót – és a leendő rajzfilm nézőjét –, hogy a cigány szereplőkkel azonosuljon.

Kötetünk tanulmányai a tágan értett szociálpszichológia, szociológia és pszichológia területén helyezhetők el, s a társadalomtudományi kutatások kvalitatív módozatait mutatják be, magyarázzák és példázzák. E tanulmányok épp oly jól mutatják a kvalitatív kutatások ambícióit és dilemmáit, mint megtermékenyítő feszültségeit. A feszültségek, ellentmondások arra utalnak, hogy a kvalitatív kutatások esetében nem beszélhetünk kész, bármire alkalmazható eljárások sorozatáról. A kvalitatív kutatások inkább hasonlítanak a barkácsoláshoz, mintsem valamiféle előre gyártott bútorok összeállításához.

Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.

A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.

Az alapjogi bíráskodás fogalmával szinte összeforrt az a gondolat, hogy ehhez a bírónak alapjogi elveket kell mérlegelnie, egymással konkuráló alapjogi értékek között kell választania. Az alapjogi jogalkalmazáshoz absztrakt értékek bizonytalan kimenetelű mérlegelésének képzete társult. Kétségtelenül vannak ügyek, amelyek nem dönthetők el pusztán szabályok alapján. A bírónak az értelmezési lehetőségek közötti választáshoz, a joghézagok kitöltéséhez olykor absztrakt alapjogi elvek alkalmazásához kell folyamodnia.