Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból

A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.

Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

Gyarmati György és Palasik Mária szerkesztésében a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéről írott tanulmányokat tartalmazó kötet, A nagy testvér szatócsboltja, címmel.

A politikai rendőrség és az MSZMP a korai Kádár-korszakban (1956–1962)

A könyv egy eddig szinte még teljesen feltáratlan területet, az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolatát szabályozó formális viszonyrendszert dolgozza fel az 1956-os forradalom leverését követő időszaktól 1962-ig. A politikai rendőrség és az állampárt sajátos kapcsolatának eddig nem szentelt a történetírás különös figyelmet, a szocialista berendezkedés hatalmi rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a politikai rendőrség és az állampárt kapcsolatára, eleddig kevéssé gyarapította a korszak szakirodalmát.

A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.

 A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962-ig

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára alapfeladataihoz tartozik a magyarországi államszocializmus évtizedeiben működött titkosszolgálatok szervezeti rendjét, intézményi struktúráját bemutató forráskiadás, az ezen szervezeteket irányító személyek életrajzi adattárának összeállítása és nyilvánossá tétele. A történeti múltfeltárás keretében a levéltár munkatársai eddig döntően az 1945 után megszervezett politikai rendőrség és az Államvédelmi Hatóság történetét ismertető forráskiadványok, tanulmánykötetek, valamint az 1962 utáni állambiztonsági archontológia elkészítésére koncentráltak.

Az ÁVH szervezete és vezérkara 1953–1956

Kötetünk az 1953 júliusában átalakítani kezdett Belügyminisztérium szervezeti és személyi változásait térképezi fel 1956 októberéig, a forradalom kezdetéig. Nyomon követjük, hogy milyen következményekkel járt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) visszaterelése a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, illetve azt, hogy miként virult tovább az ÁVH a Rákosi- korszak utolsó éveiben (is), eluralva megregulázásra szánt anyaintézményét.