Hasonló termékek
Az egyház mint egykori birtokos a magyar helynevekben
A kötet az egyház egykori birtokosi szerepkörével összefüggésben keletkezett magyar helynevek sajátosságait mutatja be. Kitér a történelmi körülményekre, amelyek e kulturális névtípus keletkezését és terjedését a középkori Magyar Királyságban meghatározták, illetve az egyházi tulajdonost jelölő névformák fenntartásához a későbbiek során hozzájárultak.
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Vitatott Árpád-kor
Új megközelítések a kora középkori magyar történelemhez
A Bibliotheca Corvina
Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete
A könyv a Bibliotheca Corvina sorsát követi úgy, hogy bemutatja, hogy az miként alakult küldetéssé és vált végzetté ebben a történetben.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
Barangolás az ősi Amerika földjén
A könyv szerzője orvos, de hivatása mellett különös érdeklődéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) Indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák történelmével és művészetével, számos útja során személyesen is tanulmányozta az indián kultúrák gazdag hagyományát. Könyvében, mely számos illusztrációt tartalmaz, a .19. északi szélességi foknál található Teotihuacan és a 16. déli szélességi fok közelében épült Tiahuanaco által határolt területen folytatott kalandos utazásra hívj a az olvasót.
Püspökök, legendák, krónikák
Újabb tanulmányok az Árpád-korról
Leírás
Esztergom a magyar államiság bölcsője, az Árpád-kori Magyarország, politikai, kormányzati, gazdasági, kulturális, szellemi, egyházi központja. A magyar Sion. A szerző felmenői, három évszázada a város polgárai, belvárosi háza 177 éve, családja tulajdona. A polgárházával szomszédos telken 4 szer végeztek alapos régészeti ásatást. A régészeti leletek bemutatják a telek lakóit Kr. e 3500-tól a XVIII. század végéig. Az írott forrásokból pedig név szerint ismerjük a terület lakót 1777-től napjainkig. A kötet sajátos formájú, igazi helytörténet, hiszen az 1400 nm históriáján keresztül kinyílik az időkapu és megismerhetjük az itt lakókat, a polgárváros történetét, amit félkaréjként vett körbe ekkor a Kis-Duna és egyik ága. Valamint tágabb helyi, országos, nemzeti és nemzetközi összefüggéseket állít fel. A rendkívül alaposan, gazdag soknyelvű bibliográfiával, eredeti oklevelekkel alátámasztott munkában, olvasmányos formában számos rejtélyes történelmi kérdésre kaphatunk választ, például: hogy kik alapították a várost, hogyan nézett ki a kelta kori Esztergom, milyen volt az Árpádkori magyar főváros, hogy zajlott a tatár betörés, hogyan alakult ki a középkorban a kereskedő és iparos polgárság, kik a latinusok, mi köze Velencének és a velencei kalmároknak, vagy VIII. Kelemen pápának Esztergomhoz, honnan indult Juliánusz barát, hol lehet IV. Béla király sírja, hogyan épült fel újra többször Esztergom és a Bazilika. A mű mivel olyan terület históriáját mutatja be, ahol egy kapavágás után visszaköszön a magyar történelem, érdekes lehet mindenkinek, akit érdekel a múlt. Stílusa ismeretterjesztő, forrásai tudományos igényűek, így sokak érdekes olvasmánya lehet. A könyv külön aktualitása, hogy Esztergomot 2022 májusában a Bazilikában megyei jogú várossá avatták, és nemsokára feltárhatják IV. Béla második honalapító király és családja, Esztergomi síremlékét.
SZENDREI RÓBERT 1973-ban született Esztergomban, 4 gyermek édesapja. Felmenői 1741. december 2-án kaptak polgárjogot Esztergom Szabad Királyi Városában. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán diplomázott jogászként, majd jogtudományból szakvizsgát tett. Jogi tanulmányai mellett történelmi, szociális munka, teológiai és az Egyesült Államokban a Niagara Egyetemen politológiai tanulmányokat is folytatott. Munkája során dolgozott már állami, minisztériumi, fővárosi önkormányzati, egyházi közigazgatásban, egyházmegyéknél, különböző egyházi szociális, egészségügyi, segélyszervezeteknél lát el főtanácsadói, vagy egyéb szakmai vezető feladatokat. Számos civil szervezet tagja, tisztségviselője, jelenleg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elnöke. Esztergomi témájú eddigi művei Osvai László–Szendrei Róbert: Esztergomi Családok, valamint Dr. Lőrinczy Rezsőről az Esztergomi Kórház alapító igazgatójáról írt munkája.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szendrei Róbert |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 182 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 978-963-414-280-5 |