Szent_György Imre naplója hadifogságából

E kötet a szerzőnek, Szent-Györgyi Imrének második világháború utáni hadifogsági emlékiratait tartalmazza, melyek hadifogság alatti naplóinak bejegyzései alapján készültek.

Horváth János életregénye

"A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek a harmadik emeleti cellámba, mert nemhogy járni, lábra állni sem tudtam..."

 A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon

A 19. század közepén kialakuló és máig érvényes lakáskérdésnek két probléma állt a középpontjában: hogyan lehet megfelelő otthont elfogadható áron az emberek rendelkezésére bocsátani, illetve milyen életformát, milyen életstílust hozzanak létre, támogassanak a felépülő lakások?
A könyv azt vizsgálja, hogy a hosszú ötvenes évek magyarországi sztálinizmusa milyen válaszokat adott ezekre a dilemmákra és hogy a válaszokból felsejlő "szocialista életmód" mennyiben befolyásolta az emberek hétköznapjait.

A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milo¹eviæ rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különbözők diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.

Ausztria ​és Magyarország 1867–1918 között államszervezetileg is kapcsolatban állt egymással. Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán azonban útjaik és történelmi fejlődésük elvált egymástól. A 20. század első harmadában a két ország európai szintű gondolkodói részéről ugyan több kísérlet történt országaik közelítésére és a dunai térség államainak együttműködésére, de a nagyhatalmi politika és a nemzeti rivalizálás végül meghiúsított minden összefogást.

Összegzés és dokumentumok.

Az NSZK szuverén módon leküzdte az 1970-80-as évek olajválságát, a RAF-terrorizmust és a német egyesítés problémáit, s virágzó exportgazdasággal rendelkező, tekintélyes, 82 milliós középhatalom született. A legjobb állam, amelyet eddig a németek létrehoztak. Amikor 1989 novemberében ledőlt a berlini fal, a keletnémetek vonakodás nélkül a csatlakozás mellett döntöttek. Brandt szavaival: Most összenő, ami összetartozik. 1990-ben a németek nemzeti kérdése megoldódott.
S vele megkezdődött Európa egyesítése is.

Jelen könyv célja az 1990-2002 közötti magyar külpolitika egyik fontos fejezetének, a magyar-német kapcsolatoknak a bemutatása. A kötet a sokszínű és sokrétű magyar-német viszonyrendszeren belül a rendszerváltozás utáni első három magyar kormány ideje (1990-2002) alatti magas szintű politikai kapcsolatokra fókuszál, de természetesen szerepet kapnak gazdasági, biztonságpolitikai, kulturális aspektusok is.