Esszék és előadások

A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.

A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

 

A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

A ​könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.

Gabriel Marcel (1889-1973) neve, filozófiai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozófiai főműve, a Metafizikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.

Girard könyve olyanok számára ajánlható, akik hajlandóak ízeire szedni a már ismert világot, benne önmagukat, aztán egy új illetve nagyon is régi: a szakrálisat is tartalmazó rendbe összerakni.