„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenete és olyan elviselhetetlen a szerelmi csalódása, hogy minden valóságérzékelése elhagyta, amikor ráfeküdt azokra a használhatatlan síndarabokra?"

A Magyarországon írott Sombre Dimanche (Szomorú vasárnap) a tehetséges fiatal írónőknek járó Closerie des Lilas-díj, a Nevers város díja és a Prix du livre Inter a francia közszolgálati rádió díja után, 2013. június 18-án megkapta az Express című folyóirat olvasóinak díját.

„Mi ellen harcolnak a lovagok, akik elindulnak, hogy megküzdjenek a sárkánnyal? Önmaguk ellen harcolnak, érti?”

„Az élet közepén állunk, a jelen szűrőjén eresztjük át a múltat jövőbeli felhasználásra...”
Északi Tanács Irodalmi Díj (2014), Finlandia-díj

A cigányság kultúrájának szépsége és eredetisége, cigány és nem-cigány együttélésének kölcsönösen gazdagító hatása plasztikusan mutatkozik meg az irodalom és a képzőművészet egymást inspiráló párhuzamosságában. A mese műfajának eszközei és fordulatai által szőtt cselekmény arra készteti az olvasót – és a leendő rajzfilm nézőjét –, hogy a cigány szereplőkkel azonosuljon.

Trauma és nosztalgia

Hogyan és miért alakulnak ki olyan emlékek, melyek aztán nem eresztenek? Olyan emlékek ezek, amelyek a múltat nem múltként, hanem örökké tartó és változatlan jelenként tárják elénk. Ezek az emlékek egyszerre dominálják a fantáziát és az emlékezetet, strukturálják a tudatot és a tudattalant. Az embert szubjektivitásának börtönébe zárják, miközben a traumatikus történelmi események könnyen társadalmi szintre is léphetnek.

Salman Rushdie: "..A.L. Kennedy olyan író, aki bővében van emberségnek és melegségnek - ami külön öröm a mai sivár időkben -, emellett igen ügyesen bánik a bonyolult, rétegzett narratívával, és a cselekményt úgy építi föl a megdöbbentő tetőpontig, hogy minden a helyén van, és egy cseppet sem érezzük keresettnek." A. L. Kennedy válasza: "alman Rushdie, ez aztán az úriember, ez a Mr. Rushdie."