Hasonló termékek
Naplók és sorsok
Dr. Pintér László hadifogolynaplója 1945-1946
Köztes terek
A rendszerváltás utáni nyócker identitása
A Köztes terek a közelmúlt "nyóckerét" vizsgálja, vagyis azt a városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek volt a helyszíne.
Egy folyó több élete
Hantik és oroszok
a nyugat-szibériai Vaszjugán mentén
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Magyar grammatika funkcionális megközelítésben
Oguz kán
Az Oguz kán története az egyik legfontosabb török-iráni történeti szöveg, melynek számtalan verziója létezik. Jelen kiadás a tizenharmadik – tizennegyedik század fordulóján élt szerző munkája. A Történetek Gyűjteménye című gigászi krónika egyik fejezetét az egyik legjelentősebb iráni mongol uralkodó (1295-1304) kérésére vetette papírra. Az ő uralma alatt tértek át az irániak az iszlám vallásra, s ennek jegyében parancsot adott a mongol hagyomány perzsa nyelvű átdolgozására.
Leírás
Ez a könyv arról szól, hogyan kommunikálnak egymással egy többnyelvű magyarországi település lakosai, és ennek milyen hatása van nyelvtudásukra, a nyelvekről való gondolkodásukra, egymáshoz fűződő kapcsolataikra és hétköznapjaikra. A bemutatott település a Baranya megyében fekvő német nemzetiségű falu, Geresdlak. A közösség nemzetiségi lakossága mellett sokszínűségét annak is köszönheti, hogy a településen a rendszerváltást követően előbb németek, majd a kétezres évek elejétől finnek vásároltak meg nagy számban ingatlanokat, akik új otthonaikban évente akár több hónapot is eltöltenek. A kötet a szerző terepmunkára épülő szociolingvisztikai doktori kutatásának eredményei alapján nyújt sokrétű helyzetképet a település nyelvi mindennapjairól. Olvashatunk arról, hogy miért választják a finnek éppen Geresdlakot, a magyar Toscanát, hogyan társalognak egymással kreatívan a helyiek és a külföldiek egyszerre több nyelven például egy közös vacsorán, vagy éppen arról, hogy milyen szerepet kapnak a különböző nyelvek a falu évente megrendezett nagysikerű gasztronómiai fesztiválján. A könyv színes elemzést nyújt a településről a többnyelvűség aktuális kérdései iránt érdeklődő nyelvészek, a turizmus és a migráció határvonalát vizsgáló társadalomkutatók mellett a magyarországi aprófalvak mindennapjai és a német nemzetiség múltja és jelene iránt érdeklődő valamennyi olvasó számára.
PACHNÉ HELTAI BORBÁLA az ELTE Bölcsészkarán végzett magyar, német és finn szakokon, majd 2017-ben ugyanitt nyelvtudományi doktori fokozatot szerzett. Kutatási területei közé tartozik a közösségi többnyelvűség, a magyarországi német nemzetiség nyelvhasználata, valamint nyelv és iskola összefüggéseinek kérdései.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Heltai Borbála |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 284 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634146506 |