Hasonló termékek
Árpád pajzsa
A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerûsítése a XVIII-XIX. században
A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.
Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában
E tanulmánykötet Zrínyi Miklós főművének, a Szigeti veszedelemnek az imitációs technikáját vizsgálja. Maga a téma a magyar irodalomtörténet és az összehasonlító irodalomtudomány egyik klasszikus témája: a szöveg epikus párhuzamainak keresését és értelmezését még Kazinczy Ferenc kezdte el, majd Arany János egyik legfontosabb irodalomtörténeti és elméleti megnyilatkozását, a Zrínyi és Tassót szentelte a témának.
A könyv csábítása
„A könyv megtéveszt és irányt mutat, mélyre visz és magasra, mindent betöltő örökös hermészi játéktér, hisz minden könyv egy másik is, és a másik megint egy másik: a teknősön hárfázó Hermész csintalanságsorozata.Ez az utazás kimozdítottság a mindennapokból, lehetőség a „minden megtörténhet”-re, kitettség az ismeretlennek, az ismeretlenbe:az olvasás könyvutazás, az olvasó utazó, a könyv a szerzőtől elvált pszychopompos Hermész tisztét és szerepét veszi át. Hermész a könyvben visz üzenetet, mely az isteni szó értelme és értelmezendője is.”
Jókai & Jókai
Szalamandra
Regénybe illő kalandos életút, regénybe illő hősi, nagy jellem: „sápadt, karcsú fiatalember, világos szemű, szép, mint a romantika hősei”. Szekeres György a 30-as évek közepén utazott Párizsba, s csaknem másfél évtizedig élt Franciaországban.
Leírás
„Átgondolt, a költő többszörös rostáján túljutott, jelentős verseket tartalmazó könyvet vesz kézbe a tisztelt olvasó.
A kötet szép, saját zenével rendelkező, élő szóban is mondható, érett versekben összegezi mindazt, amit a költő a vers lényegéről, értékéről, létezés-módjáról, szükségességéről vall. E felfogásban a vers hatalommal bíró érték, amely a világ, s benne az emberi élet jobbítását, gazdagítását szolgálja. Hatni kíván, s képes is hatni a mindennapi életre úgy, hogy túlmutat azon.
Vadász János költői világát a tiszta, láttató képek, a gazdag jelentés-tartalom, a versek ritmikájának változatossága, a versformák váltakozása, sajátos látásmód, stílus jellemzik. Az Ikervers esszenciális, a mai magyar irodalomból kiemelkedő mű. Érdemes megismerni, elgondolkozni rajta, megjegyezni.”
Cséby Géza
Vadász János 1968 óta publikál verseket. Egyike a tíz fiatal vasi költőnek a SOR című antológiából. Népművelő, könyvtáros, magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár, szociológus. 1969-től fizikai munkás, múzeumi gyakornok, könyvtáros, népművelő, budapesti művelődési központok igazgatója.
1989-ben a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete egyik alapítója, s elnöke 13 éven át. A kulturális alaptörvény (1997. évi CXL
törvény) létrehozásának kezdeményezője, egyik megalkotója. 2002-ben sikerre vezette 630 ezer közalkalmazott, átlagosan 50 %-os illetményemelést hozó bérharcát. 2002-2006 között irányításával törvényjavaslat készült a közszolgálati dolgozók jogállásáról.
Versei az Ezredvég, a Dunatükör, a Kaláka, a Zempléni Múzsa, a Parlandó, az Agria folyóiratokban jelennek meg és kilenc könyvben (Rondó a vadonban, Havakba égetett szavak, Világárnyék, Pengeélen, Kedvesebb hazát, Felemás korlát, Újrahasznosított haza, Kaláka, Csák Máté földjén) olvashatók.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vadász János |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 144 oldal |
| Kötészet | keménytábla, védőborító |
| ISBN | 978-963-646-015-0 |