Hasonló termékek
Örökanyák - Világlányok. Számi versek
Rauni Magga Lukkari és Inger-Mari Aikio számi nyelvű költőnők bensőségesen térképezik fel női és férfi szerelmi viszonyok világait. Ez, a felmenő és követő generációkra is érzékeny kettős lírai kötet háborús emlékek, válások, kultúrsokk és családi viszályok alól feloldóan olyan középpontból szólal meg, melyben sor kerülhet egymás szeretetteli elengedésének és befogadásának rituáléjára. A kihalás által veszélyeztetett északi számi nyelven írt kötetek jelen fordításai az eleddig többségében férfi szerzőknek hangot adó magyar fordításirodalmat a kortárs női számi líra nagyjaival gazdagítja.
Keats levelei
Keats viszonylag későn kezdett írni, s nem volt még egészen huszonhat éves, mikor tüdővészben meghalt. E roppant szűkre mért idő alatt azonban megírta azokat a remekműveit, melyekben – Szerb Antal szerint – „a költő »intenzitásában« már olyan igazságokról beszél, amelyek túl vannak megismerésünk határain – és elfog bennünket a horror sacri”.
A jövő nem a miénk - Fiatal latin-amerikai elbeszélők
"Irodalmi pillanatfelvétel, keretbe foglalt állókép, mely mégis árulkodik a változás hevességéről." (Diego Trelles Paz)
Rút halál
Az idén 104. életévében elhunyt granadai Francisco Ayala a modern spanyol irodalom egyik legjelentősebb alakja, korának kiváló gondolkodója volt.
Már az 1925-ben megjelent első regényét elismerő kritika fogadta. Akkoriban még a spanyol avantgárd csoportokhoz állt közel és szürrealista játékosság jellemezte. A spanyol polgárháború után el kellett hagynia hazáját,előbb Argentinában keresett menedéket, később Puerto Ricóban és az Egyesült Államokban tanított több egyetemen.
Jeles férfiak
„Édesapa mesés földrajz ura volt: Pont-Aven, Vannes, Quimper, Péaule, Roscoff, Rosporden, Landivisiau, Hennebont, Loudéac.
Az utolsó kis falu is egzotikus ízt kapott a szájában.”
A becsület mezején
„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.
Leírás
„Egyvalami jó volt a kommunizmusban. Tudod, mi? Hogy a fél Európát megvédte a bevándorlóktól. Ez azonban nem fog sokáig tartani…”
A Kepplová-kisregények szereplői újkori nomádok, fiatalok, akik már a határok nélküli, globalizált világba születtek, és bárhol otthonra lelhetnek, legyen az Kelet- vagy Nyugat-Európa, Párizs, Helsinki, London, Pozsony vagy Budapest. Expatok, akik hamuban sült pogácsa helyett világmegváltó gondolatokkal vágnak neki a nagyvilágnak, majd pedig sóvárognak az otthon melege után, magukra tetoválva legkedvesebb ételük nevét. Aktuális szociográfia irodalmi köntösben.
ZUSKA KEPPLOVÁ (1982) Pozsonyban született, és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán diplomázott dramaturgia és forgatókönyvíró szakon. Diploma után Budapesten beiratkozott a Közép-európai Egyetem Gender Studies szakára, majd Fullbright-ösztöndíjasként a State University of New Yorkon folytatta tanulmányait. Első irodalmi díját 2005-ben nyerte el, első kötetét pedig 2011-ben adta ki Buchty švabachom (a jelen kötetben Bukta-tetkó címmel szerepel) címmel. A könyvet több rangos irodalmi díjra jelölték. Az írás különlegessége, hogy főként a Budapesten töltött évek élményanyagából táplálkozik. 2013-ban jelent meg 57 km od Taškentu (57 kilométerre Taskenttől) című második kötete.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Zuska Kepplová |
Megjelenés | 2016 |
Terjedelem | 288 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634141617 |
Sorozat | Világ-szép-irodalom |