1947. India egy határmenti tartománya. A söprögetésből élő Natthú megbízást kap egy disznó leölésére. Valaki később a helyi mecset elé dobja a tetemet. A muszlim lakosság felbolydul, és könyörtelenül gyilkolni kezdi a hindukat és a szikheket. Az erőszak erőszakot szül, hinduk és muszlimok ölik egymást. A kormányzat végül csak a hadsereg bevonásával képes úrrá lenni az elmérgesedett helyzeten. Bhísam Száhní (1915-2003) e méltán világhíressé vált regényében sokkoló hitelességgel ábrázolja a vallási ellentétek fellángolását, és az ezt kihasználó hatalmasok machinációit.

Harisankar Parszáí (1924-1995), a hindí szatíra megteremtője, a közép-indiai Dzsabalpurban élt, amely az angol bürokráciát szinte egy az egyben átvevő és csaknem tökélyre fejlesztő India legtöbb közalkalmazottat foglalkoztató városa. Parszáí a Nágpuri Egyetemen tanult angolt, majd tizenöt évig tanárként dolgozott különböző állami és magániskolákban. Később otthagyta állását, hogy minden idejét az irodalomnak szentelje. Ő emelte a könnyed indiai humoros irodalmat a társadalmi szatíra szintjére. Novelláit közvetlen stílusa, életszerű párbeszédei élvezetes olvasmánnyá teszik, írásaiban meseszerű, fantasztikus és abszurd elemek keverednek. E novellafüzérbe olyan darabokat válogattunk, amelyek a legváltozatosabb helyzeteket és karaktereket vonultatják fel, gyakran a szerző élményeire épülnek, és a sokszínű India egyik jellemző arcát tárják elénk.

A Manu törvénykönyve - melynek első teljes, magyar nyelvű kiadását fogja kezében az olvasó - tehát a hindu társadalom, valamint az emberi élet egészére kitérő értekezés, s ily módon rendkívül értékes és hasznos olvasmány nemcsak az ókori, de a mai India megismeréséhez, megértéséhez is.

Ez ​a könyv a magyar és egy látszólag távoli kultúra, a bengáli találkozását vizsgálja. A bengáli a világ egyik legnagyobb nyelve. Beszélői a világ egyik leginkább irodalomszerető népét alkotják, melynek életét mélyen átjárja a helyi irodalom szeretete. Azé az irodalomé, mely a magyarok számára sokáig egyetlen jelzés volt arra, hogy az indiai szubkontinens nemcsak hatalmas ősi, hanem gazdag élő kultúrával is rendelkezik. A kötet a bengáli kultúra viszonylatában részletesen megvizsgálja, hogy milyen volt a magyarság India-képe, és hogy az lényegileg különbözött-e Nyugat- és Közép-Európa elképzeléseitől. Hogyan tekintettek vezető gondolkodóink a bengáli irodalomra, és mi mindent mutatott be Bengálból a ma már ismeretlen nevű fordítók és újságírók sokasága? Milyen volt e kulturális találkozás másik oldala: mire volt fogékony a bengáli nyelvű közönség a magyar kultúrából?

Magyar-Hindi szókincstár / szótár