Szabó Gábor irodalomtörténész szellemesen és a filozófiai kérdések iránt is nyitottan közelít Krasznahorkaihoz. Nemcsak értő olvasó és elmélyült kutató, hanem kiváló társalgó is. A kilencvenes évek közepén, kollégiumi szobájában a Balaton és a Trabant együttesek zenéjét, Víg Mihály dalait hallgatva olvasta Krasznahorkai első regényét, és azok közé tartozik, akik nemcsak a hatása alá kerültek, de igyekeznek a megfejtés ábrándjáról sem lemondani.
Milyen világ és hogyan jut arra az elhatározásra, hogy egy Gyula környéki elhagyatott telep, egy romos Wenckheim-kastély, egy türingiai kisváros magukba záródó világairól akarjon olvasni? Hogyan és milyen zene tudja megszelídíteni Krasznahorkai hurkolódó mondatait, amelyek ritmusa a Sátántangó és az azt körülvevő írások egymásra torlódó hullámzásában formálódott, utat törve egy áradó életműnek? És mit árul el a világról és rólunk, hogy időről-időre nagyobb visszhangot vertek ezek a hullámok külföldön, mint Magyarországon, amelynek nyelvéből, történelméből és sarából táplálkozik?
Beszélgetésünk a Sátántangótól A magyar nemzet biztonságán át egészen Flaubert-ig és Thomas Bernardig ível, miközben mindvégig ott kísért a ki nem mondott kérdés: vajon mit tud rólunk, magyarokról és nem magyarokról Krasznahorkai, amivel képes az olvasókat világszerte lenyűgözni és magához láncolni. Szó lesz az autonóm nyelvről és az apokaliptikus poétikáról, az angyalokról és a fordításról, a (hamis) prófétákról és az írói tudásdeficitről. Szó esik a Nobel-beszéd metafizikai horizontjáról, a magyar és nemzetközi recepció különbségeiről, valamint arról, hogyan lehet ma egyetemistáknak Krasznahorkait megmutatni.
Szabó Gábor irodalomtörténész, egyetemi oktató, a kortárs magyar próza egyik legfontosabb értelmezője. Kritikáiban és tanulmányaiban következetesen az életművek belső poétikai logikáját vizsgálja, különös figyelemmel a filozófiai és kultúrfilozófiai összefüggésekre.
Krasznahorkai Lászlóról írott monográfiája hiánypótló összegzése a szerző nemzetközi jelentőségű prózavilágának, és fontos híd a magyar kritikai hagyomány és a kortárs elméleti diskurzus között.
A beszélgetésben említett könyvek:
Szabó Gábor: Kilátás az utolsó hajóról. Krasznahorkai László prózavilága
Krasznahorkai László: Sátántangó
Krasznahorkai László: A magyar nemzet biztonsága
Krasznahorkai László: Herscht 07769
Krasznahorkai László: A Théseus-általános
Gustav Flaubert: Bouvaryné
Gustav Flaubert: Érzelmek iskolája