Színházantropológiai szótár

A kézikönyv célja, hogy bővítse tudásunkat a színpadi test lehetséges megjelenéseiről és az előadás dinamikájára adott nézői válaszreakciókról. Az egyensúlyról, az ellentétről, a montázsról és egyéb színpadi technikákról szóló gyakorlati fejezeteket olyan elméleti szócikkek követnek, mint a Szöveg és színpad vagy a Tágítás. A szerzők az előadóművészek összetett mesterségét, titkos művészetét helyezik kutatásaik középpontjába.

A kötet társadalomtudományos alapossággal, egyben közérthető módon, magyar nyelven elsőként írja le és elemzi az új média térhódítása által meghatározott közegben átalakuló zenei közösségek dinamikáját és működését, illetve a tágabb kontextust adó kulturális és zenei trendeket. Az egyes tanulmányok egyúttal reflektálnak azokra a párhuzamos, kortárs zenei közösségi, történeti folyamatokra is, amelyek az átstrukturálódó médiatér legnépszerűbb kommunikációs csatornáitól távolabb zajlanak a legkülönbözőbb műfajokhoz kötődve, az elektronikus zenétől kezdve a black metalon át egészen a világzenéig.

„Mikor már látszott, hogy nem fog megöregedni abban a házban, burjánzani kezdett mögötte az elmúlt idő.”