Hasonló termékek
Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi rövid története
Dacára a spanyol polgárháború (1936–1939) hatalmas visszhangjának, illetve a latin-amerikai régió utóbbi évtizedekben tapasztalható fejlődésének, Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi története az európai történeti tudat peremén helyezkedik el. A kötet a maga szerény eszközeivel igyekszik hozzásegíteni a magyar olvasót, hogy a spanyol ajkú térség közelmúltját jobban megismerhesse.
Aszaszin legendák
A nizári iszmáiliták jelentős muszlim közösség, akik a középkori Európában aszaszinokként váltak ismertté. A keresztesek és a krónikásaik, akik a 12. században a Közel-Keleten kerültek kapcsolatba velük, számos történetet hagyományoztak az utókorra az aszaszinok és vezetőjük a Hegyi Öreg üzelmeiről.
Maps of Remembrance
Space, belonging and politics of memory in eastern Europe
The Hungarian Historical Review is a peer-reviewed international journal of the social sciences and humanities with a focus on Hungarian history. The journal’s geographical scope—Hungary and East-Central Europe—makes it unique: the Hungarian Historical Review explores historical events in Hungary, but also raises broader questions in a transnational context. The articles and book reviews cover topics regarding Hungarian and East-Central European History. The journal aims to stimulate dialogue on Hungarian and East-Central European history in a transnational context. The journal fills lacuna, as it provides a forum for articles and reviews in English on Hungarian and East-Central European history, making Hungarian historiography accessible to the international reading public and part of the larger international scholarly discourse.
Artúr király halála
Az Artúr király halálával a Vulgáta-ciklus tragikus zárlatához érkezik. A regény A Szent Grál felkutatásának utórezgéseinél veszi fel a történet fonalát, miközben a király erőfeszítéseket teszi az igen megfogyatkozott kerekasztal újjáélesztésére.
Háború béke idején
Az első világháború ért véget 1918 novemberében. Oroszországban és Kelet-Európában majd egy évvel később zárult le, miközben itt és Európa más területein is olyan konfliktusok sorozatát robbantotta ki, melyek egészen 1923-ig tartottak.
Tudomány és ismeretterjesztés a XVII–XVIII. századi Itáliában
A kötet a XVII-XVIII. század fordulóján zajló tudományos és társadalmi változások bemutatásán keresztül tudomány és ismeretterjesztés kapcsolati hálójának felrajzolására, illetve a két fogalom pontosítására tesz kísérletet itáliai kontextusban.
Leírás
Kötetünk címlapján Johann Felpacher Apellész a szép Pankaszpét festi című festményének egy részlete látható. A kép a kora újkori portrékészítés újdonságaira hívja fel a figyelmet. A festmény középpontjába a történelem „főszereplője”, Nagy Sándor alakja került, mégis a festő az, aki alkotóként aktív a jelenetben. Nagy Sándort körbeveszik az imázsához hozzátartozó ábrázolások: az egyik képen ágaskodó lovon, kivont karddal megfestett hadvezér; a másikon a kezében villámokat tartó páncélos uralkodó; s ott látható még Diogenész és Nagy Sándor találkozása. De a festő műtermének titka az ábrázolás technikája: a polcokon ott sorakoznak az elvárt szerepeket, lelkiállapotokat, karaktereket megjelenítő maszkok, szobrok, büsztök – a sablonok.
A kora újkori hatalmi elitnek, politikusnak és hadvezérnek igazodnia kellett az elvárt mintákhoz, elmélyült tanulással, világlátással, kapcsolatrendszere kiépítésével fel kellett készülnie a különböző társadalmi szerepeire, tudomásul kellett vennie, hogy mind szélesebb az a réteg, amely érti viselkedése mozgatóit, észreveszi lépéseinek hibáit. A kora újkorban a tehetséges, korszerű műveltséggel és technikai képzettséggel rendelkező értelmiségnek növekszik a társadalmi presztízse.
A világi és egyházi hatalmi központokban egyre keresettebbek a festők, rézmetszők, jogtudó udvari emberek, hadmérnökök, uralkodó- és államimázsban gondolkodó történetírók, európai hatalmi egyensúly kialakítására törekvő diplomaták. Nagy Sándor végül lemond a szép Pankaszpéról a szerelmes festő javára, ami a barokkban az uralkodói nemes nagylelkűség példája, ugyanakkor e gesztusban a művész elismerése is benne rejlik. A háttérben a legitim és eredményes küzdelem szimbólumaként Héraklész, a mesterségek, tudomány, művészet védelmezőjeként a sisakos, pajzsos Minerva jelenik meg – az uralkodó és a művész védelmezője és példaképe. A kép és az érzelem születésének ábrázolása, a nyilát elröppentő Ámor, a hűséget jelképező kutya, az incselkedő majom, a hangszer a földi örömöket is szimbolizálja, a történetírói művekben megörökített hosszú távú hírnév, dicsőség mellett az aktuális sikereket is megjelenítve. A kora újkorban a falikárpitoktól a széphistóriákig sokféle módon ábrázolt Nagy Sándor személye többféle értelmet hordozott: jelképezte az uralkodói elbizakodottságot, az embert, aki gőgjében még életében felvetette magát az olümposzi istenek közé, s akit sasok és griffek emeltek a levegőbe, másrészt a városházák kapuján a kilenc hős egyikeként a jó kormányzásra intette a városi polgárságot.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | G. Etényi Nóra (szerk.), Horn Ildikó (szerk.) |
Megjelenés | 2008 |
Terjedelem | 470 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632360768 |