Elmélet és gyakorlat

A fordítástudományban a korpuszalapú kutatások nyomán újra több figyelem fordul a nyelvi különbségek hatásaira. A kötetben szereplő tanulmányok fő témája a kontrasztív szövegnyelvészeti kutatások, illetve ezen eredmények hasznosítása a fordítás oktatásában.

 

Nyelv és társadalom, nyelv és környezete kapcsolatának, egymásra hatásának elemzése, közöttük a szaknyelvekkel kapcsolatos kérdések megvitatása fontos vizsgálati tárgyát képezi az alkalmazott nyelvészeti kutatásoknak. A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években: például a műszaki dokumentációt azokban az országokban is többnyire angol nyelven készítik, amelyeknek nem az angol a hivatalos nyelve, és olyan szakemberek írják a szövegeket, akiknek nem az angol az anyanyelve; a felhasználóknak szóló információkat ugyanakkor az adott ország hivatalos nyelvén is kötelesek a gyártók vagy a forgalmazók elkészíttetni, ez pedig nagy mennyiségű fordítást tesz szükségessé. A megfelelő folyamatszabályozás része a termékek és szolgáltatások internacionalizációja és lokalizációja, és e nemzetközi folyamatok számos fázisában jelenik meg és játszik fontos szerepet a terminológia.
Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet - reményeink szerint - a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.

Szerkesztők: Gulyás Adrienn, Mudriczki Judit, Sepsi Enikő, Horváth Géza

 

Szintén e kötet teszi közzé magyar nyelven a Brüsszeli nyilatkozat a nemzetközi terminológiai együttműködésért (EAFT 2002), valamint a Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben (UNESCO 2005) című dokumentumokat.

 

A kötet struktúrája új elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót – laikust és tudóst egyaránt – a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből.