Hasonló termékek
Palócul tanított imádkozni Anyám
Tőzsér Kapcsos Anna 1927-ben született a palócföld szívének számító, valódi palóc tudattal rendelkező Kazáron. Kazár faluközössége és kultúrája a palócság jellegzetes példája.
Laurentius Eiseler
Epicinion carmen in laudem… Caroli Rueberi Győzelmi ének… Karl Rueber dicséretére 1581
Magyar népkutatás a 20. században
Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században -Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti, módszertani irányzataira helyezte a hangsúlyt. A történeti folyamat bemutatása során előtérbe állította a néprajzi kutatások intézményeinek, fórumainak, korszakos teljesítményeinek történetét.
Társadalom és gazdaság - II. javított kiadás
A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Török népzene Kis-Ázsiából
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben.
Leírás
A könyv tárgya elsősorban a variálódás természetének vizsgálata, egy bizonyos népzenei típus dallamaira énekelt ballada változatain. A dallamtípus 75 Fehér László- balladája szövegelemzése során, a gazdag szempontrendszerű összehasonlítás révén kirajzolódnak a változatok egyéni és általános jegyei. Követhetővé válik, mennyiben lehet a mindig más egyszersmind ugyanaz, vagyis hogyan marad a szóbeliségben élő, folyton változó szöveg mindvégig a Fehér László-ballada. A vizsgálat módszere kettős: az egyes balladák szerkezeti egységeket követő elemzését kiegészíti egy ezzel ellentétes irányú, horizontális nézőpontú vizsgálat, amellyel a virtuálisan egymáshoz rendelhető, azonos szerkezeti egységekhez tartozó variánskészlet teljességében feltárul. Az azonos szerepű jelenetek különféle megfogalmazási módjai ily módon összevethetővé válnak. E kétirányú vizsgálat azonkívül, hogy közelről bemutatja a variációkat, lehetővé teszi, hogy a részletek bizonyos rejtett jelentésekre is rávilágítsanak. A balladaváltozatok komplex elemzése folytán jó néhány kérdés tisztázhatóvá válik a szereplőkkel és a balladában rejlő, belső erővonalakkal kapcsolatban. A ballada képviselte értékrend is világosan kiolvasható a variánsokból. A szövegelemzéshez hozzátartozik a szöveget hordozó matériáé, a dallamé is. E kettő együttesét mutatja be a könyv utolsó fejezete: az egymáshoz idomulás, a szöveg strófákba rendeződése, a sorismétlések és strófabővülések eseteivel.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Rudasné Bajcsay Márta |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 492 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789634140696 |
| Sorozat | Szóhagyomány |