Hasonló termékek
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turistákról
A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Egy szebb jövő képei-Futball a kameruni közgondolkodásban
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.
Sirin Mama nyugati hadjárata
avagy egy istennő születésének csodás története
Leírás
A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. Ezek közül csak 150 létezik írott formában is. A bantu nyelvek többsége a 19. század első harmadától kezdődően jelent meg, közülük megközelítőleg hatvan nyelvről még e században születtek alaposabb leírások német, angol, francia és más utazók, hittérítők, gyarmati tisztviselők, valamint képzett nyelvészeti, néprajzi szakemberek tollából.
A kötet első része a bantu nyelvek az európai nyelvektől meglehetősen eltérő szerkezetét, alaktani és lexikai jellegzetességeiket mutatja be. A kötet második része 46 bantu nyelvet ír le, legrészletesebben a bantu és a szuahéli rendszerét, melyet Kelet- és Dél-Afrikában közvetítő és államnyelvként 35millióan beszélnek.
A nyelvi jellemzésen kívül a kötetben néprajzi, kulturális, történelmi adatok is olvashatók.
Fodor István (Budapest, 1920. március 16–) Tanulmányait az ELTE szabad bölcsész szakán kezdte. 1958-ban doktori vizsgát tett. 1953–1956 között aspiráns, majd a kandidátusi cím elnyerése után az MTA Nyelvtudományi Intézetében tudományos munkatársaként dolgozott. 1969-ben elhagyta az országot, és a kölni egyetem afrikanisztikai intézetének lett tudományos munkatársa, 1985-ben bekövetkező nyugdíjazásáig. Azóta jórészt Magyarországon folytat kutatói tevékenységet. 1994-ben elnyerte a nyelvtudomány doktora fokozatot. Eddig 10 önálló kötete, valamint 260 cikke, tanulmánya jelent meg. A világ nyelvei című kötet főszerkesztője volt, 58 magyar és külföldi munkatársa mellett. Claude Hagège-zsel közösen szerkesztették a hat kötetes Language Reform – History and Future, La réforme des langues – Histoire et avenir, Sprachreform – Geschichte und Zukunft című tanulmánygyűjteményt.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Fodor Istán |
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 244 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789639683624 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |