A ​kötet, melyet az olvasó a kezében tart a mai olasz néprajztudomány és kulturális antropológia egyik kiemelkedő alakja, Francesco Faeta különböző témaköröket érintő munkáit tartalmazza. A szerző kiemelten fontos feladatának tekinti a délolasz parasztság tanulmányozását, mely kapcsán egészen közelről vizsgálja meg az antropológia néhány általános elméleti és módszertani megoldását az olasz események néhány aspektusára vonatkoztatva.

Találkozunk ebben a könyvben rendőrökkel, akik a kihalt éjszakai országúton a Ladájában ládába zárt hiúzokat szállító állatorvost igazoltatják, graffitizésért megkorbácsolt amerikai fiatallal, komondor nagyságú oroszlánokkal, és embert ölni képes madarakkal is. A szerző állatorvos, aki munkája révén Új-Zélandtól Dél-Amerikáig a világ számos országában járt. Könyvében az események sodrásának visszaadására törekszik, bemutatja az egzotikus színhelyeket, állatokat. Bepillanthatunk egy thai családapa és két felesége életébe éppúgy, mint egy új-zélandi kenguruexportőr mindennapjaiba. A könyv élvezetes olvasmány lehet állatkedvelő felnőtteknek és kalandvágyó ifjaknak egyaránt.

A ​tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.

Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.

A lészpedi szent leány látomásai

A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások.

A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.