A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait. A második rész hazai szerzője a mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben az író gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.

A kötetben – többek közt – helyet kap a női képzőművészek térfoglalási stratégiájának bemutatása, a nők modern kori politikai-gazdasági küzdelmeit és ezekben a nyilvánosság döntő szerepét megörökítő két film összehasonlító elemzése, a kreatív gazdaság, illetve a Slow-mozgalom napjainkban elterjedt fogalmai mögötti jelenségvilág áttekintése. A záró tanulmány pedig a hagyományos népi kultúra erotikus szimbolikájának újabb értelmezési lehetőségét mutatja be. 

A hírek története empirikus szövegkutatásra épülő műfajtörténet. Arra keresi a választ, hogy milyen különbségek és milyen azonosságok ragadhatók meg a hírek eltérő tematikus beágyazottsága - politikai hírek, gazdasági hírek, bulvárhírek, stb. - alapján. Illetve ezen hasonlóságok és különbségek mire vezethetők vissza és milyen következményekkel járnak.

A kampányolás a politika talán legizgalmasabb területe. Manapság egy-egy kampány egészen áthatja az emberek mindennapjait a politikusok folyamatos médiaszereplésén, a reklámokon, az állandó kampányhíradáson és a legújabb kampányeszközökön keresztül. A kampányolás a kezdetekhez képest rengeteget változott, ráadásul a fejlődés az ezredforduló előtt robbanásszerűen felgyorsult.

Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990–2015

"Kommunikációval mindent meg lehet nyerni és mindent el lehet rontani. Hiába kiváló a politikánk, ha rosszul kommunikálunk, veszíteni fogunk. Nemcsak a választási kampányt, hanem a kormányzást is a kommunikációnak kell alárendelni. Elég ráijeszteni az emberek-re, aztán megnyugtatni őket, hogy tőlünk bízvást számíthatnak védelemre, és nyert ügyünk van."

Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk? A kötetet, amely felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék egy új nézőpontból megismerni a média legfrissebb átalakulását.