Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Információs társadalom
A tankönyv – magyar nyelven első ízben – tizennégy fejezetben foglalja össze az információs társadalom elméleti fogalmával, az e-politika, e-kormányzás alapjelenségeivel kapcsolatos jelenlegi ismereteinket. Filozófiai, közgazdasági, szociológiai és jogi keretben tárgyalja az ide tartozó fogalmakat, jelenségeket. Minden fejezetet glosszárium, ellenőrző kérdések és szakirodalmi tájékoztató egészít ki.
Fogva tartott gondolatok
A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Leírás
A XX. század elején a válság kiemelt témája az európai gondolkodásnak. Jelen tanulmány a magyar kríziskánon megalkotásához számos szerző és mű bemutatásával járul hozzá, valamint igyekszik megteremteni a további kutatás feltételeit. A Kierkegaard, Nietzsche és Spengler hazai befogadásának tematikus vizsgálata során alkalmazott szempontrendszer megkönnyítheti a válságkoncepciókat tartalmazó munkák körének további bővítését. A dolgozat második felében két válságelmélet vizsgálatára kerül sor. Tavaszy Sándor a magyar viszonyokra alkalmazza Spengler téziseit, és sajátos kisebbségfilozófiát alkot. Hamvas Béla egy tematikus bibliográfia összeállítása és a megoldást kereső esszéi alapján tekinthető a hazai krizeológia megalkotójának.
Farkas Szilárd PhD (1981) a Pécsi Tudományegyetem filozófia, majd magyar nyelv és irodalom szakán szerzett tanári diplomát. Ezt követően az intézmény Filozófi a Doktori Iskolájának volt hallgatója. 2014-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek eredményeit a Soren Aabye Kierkegaard magyar nyelvű recepciója az 1930-as években címmel megjelent könyvében foglalta össze. Kutatási területe a magyar filozófiatörténet, Soren Kierkegaard és Lukács György, valamint a válságfilozófia.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Farkas Szilárd |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 70 oldal |
| Kötészet | Kartonborított, ragasztott |
| ISBN | 9789634141464 |
| Sorozat | MMA Ösztöndíjas Tanulmányok sorozat |