Hasonló termékek
Aporiák próbatétele
Maga a címbéli kifejezés, pontosabban az általa megjelölt törekvés, illetve az ennek révén előidézett gondolati és egzisztenciális tapasztalat Jacques Derrida filozófiai tevékenységének központi eleme. Bár a szövegek közül kettő tárgyalja kifejezetten a dekonstrukció filozófiáját, a dekonstruktív éthosz mindegyik írást áthatja. Áthatja, hiszen, Derrida önértelmezése szerint, a dekonstrukció nem filozófia, nem tudomány, nem módszer, nem doktrína, nem is mechanikusan alkalmazható értelmezői vagy kritikai eljárás, hanem egy különös készenlétre épülő attitűd manifesztációja.
Aporia, ez a filozófia ősi rétegéből ránk hagyományozódott szó valójában a filozofálás eredendő tapasztalatát nevezi meg: a határaira kifuttatott gondolkodás elakadásának, egy helyben toporgásának a tapasztalatát, amely a könyv filozófus hőseinek mindegyikét elérte előbb vagy utóbb, köztük Nietzschét és Heidegger, Husserlt és Mannheim Károlyt, Vajda Mihályt és Jacques Derridát.
Kicsák Lóránt a XIX. és XX. századi német és francia filozófia kutatója, az Egri Eszterházy Károly Főiskola docense. Jacques Derrida műveiből készült fordításai (Az idő adománya, 2013; Bitangok, 2015; Törvényerő, 2016) a francia filozófus egyik legértőbb magyar tolmácsolójává tették. Kutatási területén belül az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott a performativitás elmélete és Michel Foucault filozófiai életműve.
Tanulmányok az emberi megismerés alapelveiről és más írások
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
A dolgok (és a szavak)
A fenomenológiai kutatás kortárs problémái
Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a tapasztalatot, melyben a dolgok adódnak. Az elmúlt évszázadban azonban kiderült, hogy a szavak nem zárhatók ki a filozófiai kutatásból, számot kell vetni az idõközben hagyománnyá nemesedett-rögzült fenomenológiai szövegekkel csakúgy, mint egyéb filozófiai irányzatok és más tudományok eredményeivel.
A transzcendentális probléma
Leírás
A Fakultások közt címû kötetben olvasható tanulmányok a különbözõ diszciplínák közötti határok és választóvonalak relativizálásáról szólnak. Immanuel Kant A fakultások vitájában megfogalmazott egy javaslatot a tudományágak közötti viszonyok tekintetében. Ez a javaslat nyilván nem alkalmazható egy az egyben a jelenlegi állapotokra; ugyanakkor az sem véletlen, hogy ez az írás a mai napig újra meg újra elõkerül mindenütt a világban, ahol a tudományokról és alkalmazásuk lehetõségeirõl esik szó. Kant úgy gondolja, hogy a tudomány egésze, sõt a politika is profitál majd abból, ha lehetõvé teszi a hatalom nélküli szabadságnak a kritikai mûködését. Ma valószínûleg sem a „kemény tudományok” mûvelõi, sem a tudomány- és oktatáspolitikát irányítók nem fogadnák el ezt az elképzelést. Sokkal kevesebbel kell beérnünk tehát; annak a beláttatásával, hogy a független kritikai pozíció lehetõségének a biztosításáért, az „egzakt” tudományok eredményeinek szélesebb társadalmi közegben való alkalmazásáért mégiscsak a humán tudományok nézõpontjainak figyelembevételével tehetünk a legtöbbet. De hogyan is gyõzhetnénk meg másokat arról, hogy egy hajóban evezünk, amíg magunk sem tudjuk, milyen irányban akarunk továbblépni? A kötetben közölt szövegek segíthetnek a tájékozódásban, de legalábbis szempontokat jelölnek ki az irányok latolgatásában. Könyvünk részben a 2018 novemberében Debrecenben megrendezett Tudomány, tudás, hatás címû konferencián elhangzott elõadások átdolgozott, szerkesztett szövegeibõl áll, részben pedig más felkért szerzõknek a témában releváns gondolatait tartalmazza.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 342 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-846-3 |
| Sorozat | Ad Marginem sorozat |