Hasonló termékek
Fogva tartott gondolatok
A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Leírás
A neves norvég szociálantropológus, Thomas Hylland Eriksen világszerte nagy sikert aratott, húsz nyelvre lefordított bestsellere a modern kor információs társadalmával, a csúcstechnológia rabszolgáival foglalkozik. Szórakoztató és szemléletes példákkal beszél arról, miként lehet, hogy a sok információ ellenére egyre kevesebbet tudunk, illetve, hogyan csúszott ki az idő az időkímélő technikai megoldások virágzása idején végleg a kezünkből. Kiderül, hogy sietős társadalmunk a ragályos gyorsulási lázban és a csillapíthatatlan információéhségben elveszítette nagy kincsét, a „lassú időt”, melynek következtében már nem kerülhetünk bele a pillanatba, mert az kíméletlenül maga alá gyűr bennünket.
Eriksennek azonban mindezek ellenére egyáltalán nem áll szándékában az információs társadalom felszámolására buzdítani bárkit is, ő csak a kellemetlen mellékhatások elkerülése végett próbálja meg rávenni a rohanó olvasót arra, hogy hozza vissza önmaga számára az emberléptékű időt, melyben az igazán fontos dolgokra is jutott még idő.
Eriksen könyve bárki számára könnyen fogyasztható, mert nem kioktat, hanem kényelmesen sztorizgatva, humoros, öniróniától sem mentes hétköznapi példákkal vezet minket az eltűnt idő nyomára.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Thomas Hylland Eriksen |
| Kiadás éve | 2009 |
| Oldalak száma | 236 oldal |
| ISBN | 9789632362113 |
| Fordította | Vaskó Ildikó |