Hasonló termékek
Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után
1648 mind az egyetemes, mind az erdélyi történelem számára emlékezetes évszám. A vesztfáliai béke megkötése, illetve I. Rákóczi György halála egyaránt egy folyamat végpontjának látszik: olyan eseménynek, amely után a politika újragondolására, új elemek bevonására, vagy a korábbi szempontok rangsorának megváltoztatására van szükség.
Elbeszélt múltjaink
A magyar történelmi dokumentumfilm útja
A magyar történelmi dokumentumfilm útja valamikor a hatvanas években kezdődött. A kádárizmus éveiben óriási szerepet játszott az elhallgatott közelmúlt feltárásában és tabuinak feltörésében, katalizátorként siettette a rendszer bukását. A társadalom ezekből a filmekből ismerhette meg múltját, értelmezéséhezinnen kapott segítséget.
Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok
Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok
Kőhalomból (fő)város - Buda város hétköznapjai a 18. század elején
A Kőhalomból (fő)város című kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt város újjászületését, közösséggé kovácsolódását követi nyomon.
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban
Levéltári dokumentumok 1941–1947
A magyar „rendfenntartás” – a hiedelemmel ellentétben – nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Jelen kötet hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit.
Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején
A monográfia témája a Tanácsköztársaság egyházpolitikája. Megtudhatjuk belőle, hogyan találkozott az ateista ideológia a vallásos néplélekkel, hogyan reagált a hazai reformátusság a korlátozó intézkedésekre, milyen kiútkeresések, hitvalló megnyilvánulások kísérték az eseményeket, hogyan dolgozta fel ezt a korszakot az egyház- vagy a történettudomány. A Tanácsköztársaság alatti egyházi élet releváns mondanivalót hordoz az 1945 utáni történelem kutatása számára is.
Leírás
Az utóbbi időben a történettudomány olyan elméleti kihívásokkal kényszerül szembenézni, melyek főként a kortárs nyelvfilozófiák és az irodalomtudomány felől jönnek, s a történelem helyzetének újragondolására késztettek. Nálunk is egyre szélesebb körben kezd ismertté válni a nézet, hogy a történész, miközben a múlt eseményeit leírja, megmagyarázza, elbeszéli, sok olyan módszertani problémával szembesül, melyek nem is annyira a kutatásból, hanem inkább az írásból, a múltbeli tények elbeszéléséből adódnak. Mi a történelem? A múlt eseményeinek egyszerű leírása? Szigorú tudomány? Elbeszélő művészet? Mindkettő, vagy esetleg egyik sem? Mennyiben lehet hiteles egy történész múltról alkotott beszámolója? Ilyen s ezekhez hasonló kérdésekre keresnek választ a kötet tanulmányai, melyek az elmúlt pár évtized történelemelméleti alapszövegeiből állnak össze, s az analitikus történetfilozófiától a narratív fordulaton át a reprezentációelméletekig széles palettán mozogva vizsgálják a történetírás problémáit
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Erdősi Péter, Sonkoly Gábor (szerk.) |
| Kiadás éve | 2004 |
| Oldalak száma | 550 oldal |
| ISBN | 9637343008 |
| Fordította | Csizmadia Dominika |
| Sorozat | Atelier füzetek sorozat |