Hasonló termékek
Kitérő
Leültünk az ágyra, kezét a combjára tette.
– Ma is a Süsüben vagyok.
– Látom.
Hanyatt feküdt, felhajtotta a zöld ruhát.
– Egyébként ez a kínálat.
Egymás szájának estünk. Sosem csókolóztunk annyit, mint ezen a délutánon. Öleltem, a hátát, karját simogattam. Kibújtattam a ruhából, legörgettem a bugyiját. Cirógattam az arcát, a hajára leheletfinomságú puszikat adtam. Ujjaim becsúsztak a szájába, harapta, nyelte őket.
Élni a mélyben
Czifrik Balázs költő, szerkesztő 1975-ben született Győrben. Előző kötete Híd, hullám, háló címmel jelent meg a JAK-Kijárat gondozásában 2001-ben.
kié ez az arc
Van-e arca egy téli padnak, egy varjúnak, egy erdőnek, a szélnek? És van-e arca az embernek?Arc-e még az, ami folyamatos változásban, áramlásban, időben létezik, ami nem hagy időt már arra sem, hogy otthonossá és ismerőssé váljék, ami szüntelen vándorlásként határozza meg a beszédet? És vajon a beszéd képessége, a hangszükségképpen feltételezi-e az arc létét?
Alkalmi magyarázatok a húsról
Ezek a rituális szenvtelenséggel és igen szűkszavúan (le)beszélő, (le)építkező versek ideig–óráig akár hidegen is hagyhatják olvasójukat. Kályha sehol, az esetleges hőhullámok mintha inkább a váratlanul működésbe lépett műtárgyak – mint fridzsiderek – hátszelének volna tulajdonítható.”
Marno János
A magyar helyesírás szabályai
Mestyán Ádám 1979-ben született Szegeden. Arabista és esztéta. Verseinek többsége különböző irodalmi folyóiratokban az elmúlt tíz évben már megjelent. A szerző első kötete válogatás és újraírás eredménye.
Fehér Daloskönyv
„Világot teremteni vágyó líra a Lanczkor Gáboré, annak tudatában, hogy ez leginkább formavilágként juthat valódi létezéshez. Versként akkor, ha körbejárja azt, amit birtokba kívánna venni. S ez nem több, de nem is kevesebb, mint a sajáttá asszimilált-asszimilálandó nyelv.”
Fried István
Leírás
Dunajcsik Mátyás szándékosan távolságteremtő címet adott kötetének, amelyet – meglehetősen váratlan szerkesztési ötlettel – egy olyan írás indít, amelyben az írás befejezésének egy lehetséges módozatáról van szó.
Ilyen nyitás után az olvasó gyanakodni kezd, és persze joggal: a kötet irodalmi tükörlabirintusba vezeti, szinte észrevétlenül. Versemlékezetünk a szeretett és ismert szövegek mellett tele van beazonosíthatatlanul kísértő töredékekkel, dallamokkal, ő pedig kifejezetten örömét leli benne, hogy felvillant egy-egy ilyen részletet. Újraír, újrafordít, csupa átélt áthallás. Elmosolyodunk, és azt gondoljuk igen, Kosztolányi, igen, Esterházy, aztán meg azt, hogy mégse, és máris rossz irányba fordultunk. És akkor újabb szobák nyílnak, a költő pedig kívülről nézi bolyongásunkat, verset kever prózával, aztán egy nagyigényű fordítást rak elénk, vagyis ide-oda terelget bennünket. Kinek jutna eszébe újrafordítani a Részeg hajó című verset? Neki. Aztán a tenger után egyszer csak Jónás Nóránál vagyunk, egy fülledt levegőjű szobában, nézegetjük a könyvek gerincét, és már nem is akarunk kijönni.
Tóth Krisztina
DUNAJCSIK MÁTYÁS 1983-ban született Budapesten, kisebb–nagyobb megszakításokkal azóta is itt él. Író, költő, műfordító, esszéista. A Horizont Kutató Intézet és a Telep Csoport tagja. A Repülési kézikönyv az első kötete.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Dunajcsik Mátyás |
Megjelenés | 2007 |
Terjedelem | 176 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789638730718 |
Sorozat | JAK füzetek |