Erza és moksa népköltészeti anyag feldolgozásával írta Alekszandr Markovics

A Masztorava szervezet ma már nem létezik, követelései, célkitűzései megvalósulatlan ábrándok maradtak éppúgy, mint a korábbi Mordvin Kulturális Felvilágosító Társaságé is 1917-ben. De most már él a Masztorava eposz, az erzák és moksák népi eposza, népköltészetük művészi enciklopédiája, és ezzel a magyar kiadással nemcsak új köntösben jelenik meg, hanem remélhetőleg új életre is kel egy valamivel tágabb térségben. Olvassák élvezettel és gondoljanak hőseinek ma élő utódjaira is!

A kaukázusi karacsájok népzenéje

Sipos János 1987 óta több mint tízezer dallamot gyűjtött török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén népektől, és különböző nyelveken 14 úttörő kötete jelent meg e népek népzenéiről. Mostani könyvében a kaukázusi karacsáj-balkár nép zenéjével ismerkedhet meg az olvasó. E török nép jelentőségét növeli, hogy ősei abban a Kazár Birodalomban éltek, ahol a magyarok ősei is hosszú időt töltöttek el. Olvashatunk a kaukázusi kutatásokról, a karacsáj nép kialakulásáról és népzenéjének magyar vonatkozásairól, lapozgathatjuk a bő kottagyűjteményt és a karacsáj dalszövegeket magyar fordításukkal együtt. A DVD melléklet pedig a legszebb karacsáj népdalokat mutatja be, bőséges videó felvételekkel, kottákkal és hangzóanyaggal.

Habár magyar nyelven is egyre több könyv foglalkozik az afrikai kultúrával és szűkebben a zenével is, de az afrikai hangszerek gondos bemutatásával még adós a szaktudomány.

Milyen harcok folynak a brüsszeli folyosókon a multinacionális cégek lobbistáival? Hogyan próbálta aláaknázni az EU egészségügyi irányelvét a dohánycégek konspirációja? A mezőgazdaság kemizálásában és a természet végsőkig való kizsarolásában érdekelt vállalatok hogyan férkőznek a legfelsőbb döntéshozatali szintek közelébe? A szerző leleplezi le a mindannyiunk életét kockára tévő hatalmi mechanizmusokat.

Az Egyetértés-gépezet tanulságos, felkavaró és ellentmondásos médiaelméleti fejtegetés köszönhetően annak, hogy a nem is olyan távoli múlt becstelenségei, amelyeket feltár, a jelen visszásságairól is árulkodnak.

1974 táján különös csapás híre rázta meg a világot. Egész erdők pusztultak el állva. A végtelenségig repedezett földön agonizáló állatok és tetemek hevertek szerteszét, legyőzve. Pierre Rabhi Burkina Fasóban, a Száhel-övezet déli részén vágott bele a sivatag visszahódításába. Évtizedes munkájáról szól ez az egyszerre kalandos és lírai életregény.

Pierre Rabhi a kortárs ökológiai gondolkodás egyik legnagyszerűbb alakja, aki tízezrek életébe hozott változást Afrikától Indiáig. Mint Yehudi Menuhin írja róla: „Ez az egyszerű életszentségű, tisztán és világosan gondolkodó ember, akinek költői szépségű nyelvezete izzó szenvedélyről tanúskodik, saját verítékével termékenyítette meg a meddő földeket.” Ez a kötet filozófiai és bölcseleti írásait gyűjti egybe.