Főműve, az ELMÉLETI BIOLÓGIA szövegével

Szöveggyűjtemény

„A pszichológus különféle kísérleteket végez, és kísérleteinek eredményeire támaszkodva elméleteket alkot az elme működését illetően. A filozófus nem végez kísérleteket, legfeljebb gondolatkísérleteket. Kísérletezés helyett az elmével kapcsolatos legtermészetesebb meggyőződéseinkbõl indul ki, és egyrészt azt vizsgálja, hogy pontosan hogyan kell érteni e természetes meggyőződéseinket, másrészt pedig azt, hogy ezek hogyan egyeztethetők vagy épp nem egyeztethetők össze az elmével kapcsolatos neurofiziológiai, és egyáltalán a világról alkotott természettudományos ismereteinkkel.”

...az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia - vagy éppen Lacan, Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló matematikai ontológia? - kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel. 

A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.

Török-Szabó Balázs második könyve arra tesz kísérletet, hogy válaszokat találjon ezekre a kérdésekre. Olyan kérdésekre, melyek minden ember életében jelen vannak, mindenkit foglalkoztatnak – így a válaszok is mindenkiről és mindenkinek szólnak.

A személyes valóság fogalma a személyes tudás mögött álló emergentista ontológiai meggyőződést fejezi ki. Polányi Mihály a Személyes tudás című fő művében amellett érvelt, hogy az az ideál, amelyet objektív tudásnak tekintünk, hamis nincs minden kétséget kizáró tudományos módszer. Ebből azonban nem következik, hogy az emberi tudás szubjektív lenne pl. mindössze relatív társadalmi konstrukció , ugyanis az ember evolúciós gyökereinek köszönhetően olyan hallgatólagos képességekkel, intellektuális és erkölcsi közszenvedélyekkel rendelkezik, amelyek képesek föltárni számára az igazságot. Az emberi tudás ennek megfelelően se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes.