Az olvasói utazás 1918-1919 környékén veszi kezdetét, a filozófiai és forradalmi marxizmus ad keretet a kötetnek. Míg eljutunk a jelenkorhoz, addig kiemelt módon foglalkozhatunk Lukács György 1956 októberi aktivitásával, lépéseivel és döntéseivel, a lukácsi gondolatok megjelenésével a kádári hétköznapok munkásainak fejében és igényeiben is. Ebben az utazásban az olvasót nem csak Lukács, hanem többek között Immanuel Kant, Jászi Oszkár, Herbert Marcuse, Ernst Bloch, Martin Heidegger, Eörsi István, Antonio Negri, Douglas Kellner, Chantal Mouffe, Slavoj Žižek vagy éppen Peter Sloterdijk is kísérik. Az út elején Marx áll, a végén pedig remélhetőleg az olvasó önfelszólítása: „Cselekedj!”

Az 1918-ban újjászületett Lengyelországban a lakosság több, mint egyhatodát tették ki az ukránok, ezzel a korabeli Európa legnagyobb kisebbségi közösségének számítottak (kb. 5 millió fő). Velük szemben húsz év lefolyása alatt a mindenkori varsói kormányzat nem dolgozott ki és nem valósított meg egy konzekvens és kooperáción alapuló programot. A kisebbségbe szorult ukránok nem tudták megfelelő módon képviselni politikai, gazdasági vagy kulturális jogaikat nem csak a parlamentben, hanem a helyi adminisztráció szintjén sem.

I am impressed by the rich plurality of approaches, and the convergence ont he central theme of universal morality, displayed by the diverse contributors to this fine volume. The contributors do not lose sight of the concrete and pressing natura of the ethical, social-political issue to which they bring illuminating intelligence and erudition. The editors are to be warmly commended for putting together such an admirable book.

Politika- és jogfilozófiai tanulmányok

A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.

Domingo Blanco Fernández könyvében a politikai filozófia alapjainak mélyebb megértésére törekszik, mint azt a szerző által kritikával érintett mai politológiai irányzatok egyáltalán érdemesnek gondolják.

Kiss Viktor legújabb könyvének kiindulópontja szerint az ezredforduló után újra kell fogalmaznunk viszonyunkat Marx életművéhez. A marxi ideológia-elméletek rekonstrukciója során ennek lehetőségeit kutatja.