Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) a 2000-es években egyre fontosabb szerepet tölt be a kvalitatív pszichológiai kutatások között. Kezdetben főleg egészségpszichológiai témák kutatására alkalmazták, alapvetően a különböző "betegségtapasztalatok" megértésére.

Magyarországon ​az „alkoholista” és a „drogos” súlyosan megbélyegző szavak. Ez a stigmatizáció rontja a segítségkérés esélyeit, végső soron a gyógyulás lehetőségét. Ezért fontos megismernünk minden olyan lehetőséget, ami javítja a szenvedélybetegek életminőségét. A felépülési szemlélet a gyógyítás és gyógyulás, a beteg-betegség fogalmak újraértelmezését jelenti.

Trauma és nosztalgia

Hogyan és miért alakulnak ki olyan emlékek, melyek aztán nem eresztenek? Olyan emlékek ezek, amelyek a múltat nem múltként, hanem örökké tartó és változatlan jelenként tárják elénk. Ezek az emlékek egyszerre dominálják a fantáziát és az emlékezetet, strukturálják a tudatot és a tudattalant. Az embert szubjektivitásának börtönébe zárják, miközben a traumatikus történelmi események könnyen társadalmi szintre is léphetnek.

A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait. A második rész hazai szerzője a mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben az író gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.

A könyv a pszichobiológiai alapokon nyugvó alternatív ötfaktoros személyiségmodellt és a modellen alapuló Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiségkérdőívvel kapcsolatos változó- és személyorientált kutatásokat mutatja be. Célja, hogy a kérdőív alapját képező faktoranalitikus szemléletet összehasonlítsa egy újfajta személyorientált megközelítéssel, amely révén a tipikus személyiségprofilok, -klaszterek feltárhatóak. A könyv olyan kutatásmódszertani példákat is kíván nyújtani, amelyek nemcsak a személyiségpszichológia, hanem más tudományok (például orvostudomány és szociológia) művelői számára is hasznosak lehetnek. A könyv a példák mellett sok gyakorlati tanácsot és útmutatót is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan készíthetőek el a modern személyorientált klaszterelemzések. Ily módon az olvasó lépésről lépésre megtanulhatja, hogyan végezhet modern klaszterelemzéseket, és hogyan tudja azokat validálni, ellenőrizni. Az elemzések megismerése minden olyan kutatás számára hasznos lehet, amely során nagymintás elemzések készülnek. 

A jelen kötet két szerzője - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, az MTA doktorai, Széchenyi-díjas kutatók egész tudományos pályájukat átfogja a szimbolikus jelenségek vizsgálata, évtizedek óta dolgoznak a szimbolizáció értelmezésén. A szerzők sokféle szakmai kompetenciával bírnak: kiválóan értenek a kulturális antropológiához, a szociológiához és a pszichológiához egyaránt. Ebben a kötetben pszichológiai szimbólumelméleteket, -megközelítéseket elemeznek a tőlük megszokott sokszempontú, számos tudományterület szemléletét és tudását integráló módon.