Hasonló termékek
Az andalúziai kutyától Az öldöklő angyalig. Forgatókönyvek 1.
„Az öldöklő angyal forgatókönyve, amely teljesen eredeti, akárcsak a Viridianáé, egy társaságról szól, akik egy este színház után az egyiküknél vacsoráznak. Vacsora után aztán átmennek a szalonba, és valami megmagyarázhatatlan okból nem tudnak többé kijönni. Az eredeti cím az volt, hogy A Gondviselés utca hajótöröttei. De egy évvel korábban José Bergamín beszélt nekem egy színdarabról, amelynek azt a címet akarta adni, hogy Az öldöklő angyal. El voltam ragadtatva ettől a címtől. – Ha én meglátom ezt a címet egy plakáton – mondtam neki –, biztos, hogy rögtön bemegyek megnézni az előadást.”
A történelmi filmek szociológiája
Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?
Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
Az amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”.
Álmodozók és megszállottak
Bevezetés a magyar filmtörténetbe
Mi az első magyar film címe? Hol volt az első mozi Budapesten? Kitől származik a „mozi” elnevezés? Ki volt az önálló erdélyi filmkészítés motorja? Hányszor államosították a magyar filmgyártást? Melyik évtizedben ment a legtöbb néző moziba nálunk? Mi a BBS, és miért irigyelték más országok rendezői? Mi az a bartóki modell?
Kép, mozgókép, megértés
Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához.
Eső és telefon
Regényes filmdramaturgia
Eső. Telefon. Ez talán a két leggyakoribb történetvezetési trükk a játékfilmekben, ahol még sincsenek kőbe vésett szabályok.
Leírás
FORDÍTOTTA: IMREI ANDREA
A L'Harmattan kiadó Buñuel-sorozatának harmadik kötetében az életművet záró híres trilógia előtt készült három jelentős film, az 1964-es Egy szobalány naplója, az 1969-es A Tejút, és az 1970-es Tristana forgatókönyvét találja az olvasó.
E három filmet is áthatja Buñuel "harcos antiklerikalizmusa, mely ugyanakkor paradox katolicista esztétikával párosul - szinte beteges vonzalommal a keresztény képzeletvilág ikonográfiájához, sőt szexuálpatológiájához". De "ez a tagadás nem tud vagy nem kíván elvonatkoztatni talajától, amelyen létrejött. Ebből táplálkozik érzékisége, humora, >>kegyetlen<< emberszeretete, kedve a véletlenhez, hűsége a titokzatoshoz. Nem elszakad, hanem mélyre fúr, mint az olajbányász, a közös ösztön- és álomvilágba, ahol a mindannyiunkat mozgató affirmatív energiák ágyazódnak, ezért áll ellen művészete minden dogmatikának. A szürrealista dogmatikának is."
(Bódy Gábor: A fantom elment - a fantom visszatér, Filmvilág, 1983/10. 42-43.)
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Luis Buñuel |
Megjelenés | 2008 |
Terjedelem | 340 oldal |
ISBN | 978 963 236 114 7 |
Sorozat | Luis Bunuel életműsorozat sorozat |