Hasonló termékek
Demológia, antropológia és kultúrkritika - Az olasz kérdés
A kötet, melyet az olvasó a kezében tart a mai olasz néprajztudomány és kulturális antropológia egyik kiemelkedő alakja, Francesco Faeta különböző témaköröket érintő munkáit tartalmazza. A szerző kiemelten fontos feladatának tekinti a délolasz parasztság tanulmányozását, mely kapcsán egészen közelről vizsgálja meg az antropológia néhány általános elméleti és módszertani megoldását az olasz események néhány aspektusára vonatkoztatva.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
Az egységes Európa. Az európai integráció története
A könyv elsősorban a társadalomtudományi és bölcsész képzésben részt vevô hallgatók számára kíván alapismereteket nyújtani, de a hallgatói igények mellett a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is hasznos ismeretekkel szolgálhat.
Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450–1650)
A kötet szerzői a korszakkal foglalkozó, de különböző tudományágakban alkotó kutatók: Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl Tibor, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc. A tanulmányok kiegészítéseként - ma még talán szokatlan módon - közreadjuk az egyes írások véglegesítése előtt született szakkonzulensi véleményeket is.
A marxizmustól a posztmarxizmus felé?
Ebben a magvas és széles panorámát nyújtó munkában a világ egyik legkiemelkedőbb társadalomtudósa, a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének vezetője a marxizmus 20. századi útját, illetve a 21.századi radikális elméletalkotásban nyomon követhető örökségét elemzi.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Leírás
A Nagy Háború új fejezetet nyitott az emberiség történetében, s örökre megváltoztatta az európai világot. Nem csak a gyilkolás módja és méretei változtak ipari mértékű mészárlássá, háttérbe szorítva a lovagiasság szabályait, a háború sajátos jogrendszerét, hanem a hagyományos társadalmak felbomlása is felgyorsult, visszafordíthatatlanná vált.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Összehasonlító Civilizációtörténeti Kutatócsoportja a Hadtörténeti Intézettel közösen egy konferencia keretében kívánt megemlékezni az akkori eseményekről: a hadszínterekről éppúgy, mint a hátországról; a nagypolitikáról éppúgy, mint a hátramaradottak apró-cseprő vagy épp embertelenül nagy gondjairól.
Az 1914–1915-ös évekre fókuszáló kötetben előbb a nemzetközi kapcsolatokat tárgyaló tanulmányokat közöljük, melyeket a háborúnak az egészségügyre gyakorolt befolyása választ el a harci cselekmények ismertetésétől. A kötetet helytörténeti kitekintés zárja le.
Paraméterek
Kiadás éve | 2019 |
Oldalak száma | 152 oldal |
ISBN | 9789634144007 |