Hasonló termékek
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
A forradalom visszanéz
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
Leírás
Az ipar, a kereskedelem és a pénzintézetek tisztviselőinek önálló réteggé formálódása a XX. század elején a magyar, illetve az osztrák és német társadalmi fejlődés sajátos vonása, amely megkülönbözteti őket a többi iparosodó európai társadalomtól. A magántisztviselők megjelenése azonban nemcsak új és sajátos arculatú középrétegek kialakulását jelenti, hanem egyben a modern értelemben vett munkavállaló megszületését is, akinek egzisztenciáját a társadalombiztosítás óvja, munkaviszonyát a munkajog rendezi, érdekeit pedig szakszervezetek képviselik. A munkavállalói csoportok – köztük a magántisztviselők – megjelenését a modern tömegtársadalmak kialakulása egyik fontos elemének minősíthetjük, az alsó rétegek társadalmi és politikai emancipációja részének, amelynek során a polgári, liberális XIX. századi társadalmi berendezkedés helyén létrejöttek a modern tömegszervezetek, valamint a munkaadók, munkavállalók és – a gazdaság, valamint a társadalom életét egyre mélyebben befolyásoló – kormányzati tevékenység viszonyrendszere. Mindez egy olyan átalakulást jelent, amelyre a magyar történetírás – a polgárosodás fogalmán keresztül megragadható jelenségekre koncentrálva – eddig kevés figyelmet fordított.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bódy Zsombor |
| Megjelenés | 2003 |
| Terjedelem | 277 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789639457577 |
| Sorozat | A múlt ösvényén sorozat |