Hasonló termékek
Árpád pajzsa
A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerûsítése a XVIII-XIX. században
A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.
Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában
E tanulmánykötet Zrínyi Miklós főművének, a Szigeti veszedelemnek az imitációs technikáját vizsgálja. Maga a téma a magyar irodalomtörténet és az összehasonlító irodalomtudomány egyik klasszikus témája: a szöveg epikus párhuzamainak keresését és értelmezését még Kazinczy Ferenc kezdte el, majd Arany János egyik legfontosabb irodalomtörténeti és elméleti megnyilatkozását, a Zrínyi és Tassót szentelte a témának.
A könyv csábítása
„A könyv megtéveszt és irányt mutat, mélyre visz és magasra, mindent betöltő örökös hermészi játéktér, hisz minden könyv egy másik is, és a másik megint egy másik: a teknősön hárfázó Hermész csintalanságsorozata.Ez az utazás kimozdítottság a mindennapokból, lehetőség a „minden megtörténhet”-re, kitettség az ismeretlennek, az ismeretlenbe:az olvasás könyvutazás, az olvasó utazó, a könyv a szerzőtől elvált pszychopompos Hermész tisztét és szerepét veszi át. Hermész a könyvben visz üzenetet, mely az isteni szó értelme és értelmezendője is.”
Jókai & Jókai
Szalamandra
Regénybe illő kalandos életút, regénybe illő hősi, nagy jellem: „sápadt, karcsú fiatalember, világos szemű, szép, mint a romantika hősei”. Szekeres György a 30-as évek közepén utazott Párizsba, s csaknem másfél évtizedig élt Franciaországban.
Leírás
A Ckó, a fényképész sokszólamú, változatos történet.
Főszereplője, Boroczkó Tamás – a Ckó becenév –, egy fényképészcsalád negyedik nemzedékét képviseli. A regény pedig öt korszakot fog át, a király nélküli királyságtól a harmadik köztársaságig. Ckó nagyszülei fotózzák Kossuth újratemetését, Rákóczi hamvainak hazahozatalát, a lovastengerész egyik nagy ünnepségét; apja fényképezi a kemény diktatúra április 4-i felvonulásait, az 56-os forradalom eseményeit, a diktatúra újbóli kiépülésének kezdetét, az 57-es május 1-jét; Ckó meg fényképezi Nagy Imre 89-es újratemetését. Felmenői közül azokat, akik nem hasonulnak az éppen uralkodó tényezőkhöz, kitaszítják, kitelepítik, bezárják. Megtört életpályákról és egymástól radikálisan eltérő élettapasztalatokról van szó.
Ckónak állandóan és kényszerűen változnia kell a diktatúrában, amelyben felnő, és amelynek az író érzékletes rajzát adja. Ckó hol fennforgó és hangadó, hol fekete bárány és csodabogár, hol hazudozó, átverő, fondorkodó, hol visszahúzódó és magába zárkózó, néha még az elmebeteget is megjátssza. Mindig kívülálló, mert függetleníteni akarja magát a rá rótt kötelező feladatoktól, a lélekölő hétköznapoktól, és csak mint fotóművész szeretne létezni. A demokráciában, amelynek jellegzetes panorámája tárul elénk, hol elbűvölő, hol elborzasztó alakokkal, Ckó igyekszik úgymond belülálló lenni, de sikertelenül.
Az olvasó lépten-nyomon a ráismerés izgalmát érezheti.
A szerző legutóbb megjelent könyve, kétkötetes regény: V. és Ú./ I.-II.: I. Díszcserje (kis)asszony; II. Jelzőművész.
Az Élet és Irodalom kritikusa írta erről a regényről: „Ez a bátor, önfeltárulkozó egzisztenciális, intellektuális és a rajta keresztül feltárulkozó korpanoráma, nagyszabású, musili igényű, fontos művé avatja Berkovits munkáját.”
Megjelentek regényei, novellái, színdarabjai, esszéi és szociográfiái. Volt középiskolai tanár, újságíró-riporter, szociográfus–szociológus, dolgozott szerkesztőként négy folyóiratnál.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Berkovits György |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 452 oldal |
| Kötészet | füles, kartonált |
| ISBN | 9789634141792 |