Mindennapi történet egy egyetemi tanárról

Egy életút, egy család bemutatása mindig narratíva. Ez a könyv azonban igyekszik a biografikus történetalkotás hagyományos kereteit szétfeszíteni, s teszi ezt azzal a szándékkal, hogy - Giovanni Levi szavaival élve - a kisember életén keresztül mutassa meg a hétköznapi élet törvényeit.

A szülők feladata Dolto szerint az, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hogy megmutassák azokat a határokat, amelyek átlépése lehetővé teszi, hogy a gyermek növekedjen, és megnyíljon valami új felé. Dolto szimbolikus kasztrációnak nevezte ezt a küszöböt, amelyen a gyermeknek át kell lépnie ahhoz, hogy emberré váljon anélkül, hogy a veszteség elviselhetetlen lenne. A gyermek függősége szülei szavaitól oly alapvető, hogy Dolto a szülőket is bevonta a konzultációba. Csak a szülők segítségével lehet a gyermek nehézségei és a családi tudattalanban rejlő problematika közötti összefüggéseket megvilágítani. Ez engedi meg a gyermeknek, hogy elinduljon a saját útján, ahelyett, hogy a szülei problémáját élné újra a saját nehézségein keresztül.

A kötetben – többek közt – helyet kap a női képzőművészek térfoglalási stratégiájának bemutatása, a nők modern kori politikai-gazdasági küzdelmeit és ezekben a nyilvánosság döntő szerepét megörökítő két film összehasonlító elemzése, a kreatív gazdaság, illetve a Slow-mozgalom napjainkban elterjedt fogalmai mögötti jelenségvilág áttekintése. A záró tanulmány pedig a hagyományos népi kultúra erotikus szimbolikájának újabb értelmezési lehetőségét mutatja be. 

Egyrészt bemutatjuk, miként értelmezik a mesterpedagógusok a professzió megújítását célzó szakmapolitikai elvárásrendszert, másrészt pedig kísérletet teszünk annak feltárására, hogy a mesterprogramok megvalósítása milyen eredményekkel támogatja a köznevelési rendszer fejlesztését.

Az interaktív mesekönyvek „felfedezésre és megszelídítésre váró vadonjának” szerepe az elkövetkező évtizedekben, feltételezhetően, egyre inkább felértékelődik nemcsak a nemzetközi, de a hazai kulturális-oktatási folyamatokban is, hiszen az interaktív könyv, mint a nyomtatott irodalom és a digitális kultúra által kitermelt műfajok közti átmenet reprezentánsa evidensen szolgálhat „(tan)anyagként” a művelődés és az oktatás korszerű módszereihez, és a digitálisirodalom-kutatás teóriáihoz.

A fordítástudományban a korpuszalapú kutatások nyomán újra több figyelem fordul a nyelvi különbségek hatásaira. A kötetben szereplő tanulmányok fő témája a kontrasztív szövegnyelvészeti kutatások, illetve ezen eredmények hasznosítása a fordítás oktatásában.