Hasonló termékek
Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei
Péterfi Gábor rendkívül alapos, jelentős forrásbázison nyugvó, nagy szakirodalmat megmozgató munkája „harag és részrehajlás” nélkül született. A szerző kevésbé érzelmi, inkább tudományos kérdésként kezeli témáját.Történészhez méltón nem kultuszt kíván építeni, s nem kultuszt kíván rombolni munkájával, hanem „csak” politikai nézeteket, eszméket rekonstruálni. A szerző ismereteinek mélységét, problémaérzékenységét, szakmai nyitottságát jól jellemzi, hogy a harmadik út története kapcsán egészen Szelényi Iván: Harmadik út? Polgárosodás a vidéki
Magyarországon című kötetéig jut el.”
A titkosszolgálatok hálójában
Mindszenty József a lélekmentő bíboros, hercegprímás
A könyv áttekintést ad a Mindszenty József életéről, különösen Ausztriában, a bécsi Pázmáneumban eltöltött száműzetéséről, amit a titkosszolgálatok hálójában töltött el az élete végéig. Operatív módszerek, titkos kutatások, konspirált behatolások folyamata keserítette meg az utolsó éveit.
A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában
A kötet tanulmányai a kelet-európai államok történelmének egyes problémakörein át vizsgálják a történetírás és a nemzetállami legitimáció közötti kapcsolatot. A rendszerváltás utáni régi-új nemzetállamok nemzeti közösségeinek létrehozásában − a 19. századhoz hasonlóan − a történészekre kitüntetett szerep hárult. A kötet tanulmányai is jelzik a sokirányú tevékenységet az új, „nemzeti” múlt létrehozására.
A német újrafegyverkezés és a hidegháború 1945-1969
A könyv a német újrafegyverkezés kérdését a hidegháború korszakába illesztve követi nyomon 1945-től az 1960-as évek végéig. A nemzetközi környezet elemzésén túl bemutatásra kerül az NSZK és az NDK fegyverkezéssel kapcsolatos tevékenysége, továbbá érintőlegesen Ausztria újrafegyverkezésével is.
Leírás
A Kádár-korszak és 1989 ma már történelem, méghozzá olyan történelem, amely iránt nemcsak szaktudományos, hanem egyre nagyobb „laikus” érdeklődés is megmutatkozik. A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de a társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást reméltek az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is. Ma már tudjuk, hogy ezek a remények nem teljesültek. De hogyan hatott az illúzióvesztés a munkások társadalmi-politikai tudatára, és pontosan milyen illúziók vesztek el? A kötet szerves folytatását jelenti korábbi kutatásomnak, amelyben két gyár – a jénai Carl Zeiss és a győri Rába – munkásainak államszocializmusbeli történetét vizsgáltam az államszocializmus időszakában. Hogyan alakult a két gyár és munkásainak sorsa a rendszerváltás időszakában? Hogyan alkalmazkodtak az új termelési viszonyokhoz és tulajdonosi struktúrához Kelet-Németországban és Magyarországon, és hogyan boldogultak az egykori szocialista munkások az új gazdasági-társadalmi feltételek között? Beszélhetünk-e még egyáltalán munkásosztályról az újkapitalizmusban, vagy az új struktúrából hiányzik a munkásidentitás? A kötet nemcsak tudományos elemzést kínál a munkásságtörténethez, hanem a társadalomtörténet és a rendszerváltás iránt érdeklődő olvasók kíváncsiságát is szeretné kielégíteni.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bartha Eszter |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 334 |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789632363844 |
| Sorozat | Kelet-európai monográfiák sorozat |