Hasonló termékek
1956 képtára
E könyv címe láttán a kevésbé tájékozott is jól tudja, hogy csak virtuálisan számolhatunk 56 képtárával. A maga fizikai valóságában csak fragmentáltan, különböző gyűjteményekbe szétszórva találhatók ide tartozó művek. Nyilván nem ismerjük ezen alkotások összességét, csupán feltételezéseink, sejtéseink lehetnek arról, hogy az általunk ismert, ismertetett képek csak egy részét – bár föltehetően releváns, meghatározó hányadát – jelentik az elképzelhető teljesnek.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
Leírás
Az 1990-es évek óta, akárcsak a „törökvész” idejében, újra és újra rákérdeznek: jönnek-e a törökök, a muzulmánok? Vagyis: csatlakozik-e Törökország az Európai Unióhoz, illetve ez utóbbi szempontjából: kibővül-e az EU Törökországgal? A
feladvány nem ilyen egyszerű. Hiszen nemcsak Törökország, hanem más országok is a sorukra várnak: például a nyugat-balkáni államok, Ukrajna vagy Fehéroroszország, sőt vannak, akik Izraelt és Marokkót is idesorolják. Végeredményben, kérdezhetnénk, hol a vége vagy a határa Európának? A hamarosan bekerülő Horvátországgal és Izlanddal az EU 29 tagú lesz. Melyik lesz vajon a 30. tagország, és melyek követhetik?
Az alábbi írás mindenekelőtt e két utóbbi kérdésre keres választ. De a válasz nem egyszerű, hanem igazi geopolitikai fejtörő. Legalább három módon kell megvilágítani a problémakört. Egyrészt az EU oldaláról, „belső és külső nézetből”,
vagyis EU-s határokon belülről és kívülről. Másrészt ugyanezt kell megtennünk Törökország és a többi pályázó állam vonatkozásában is. Harmadsorban az egész esetleges csatlakozási, illetve bővülési folyamatot a világszintű történések keretébe kell helyezni.
Gondolatmenetem geopolitikai és nem jogi jellegű. Tehát nem a szokásos szakterületi
gondolkodást helyezem előtérbe, még ha az magától érthetően fontos is. Célom egy átfogó tudományos ítélet lehetőségeinek kibányászása. Meggyőződésem, hogy csak ennek alapján juthatunk el a végkövetkeztetéshez.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bárdos-Féltoronyi Miklós |
Megjelenés | 2012 |
Terjedelem | 166 oldal |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 9789632365671 |